 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szabad Demokraták Szövetségének nyilatkozata
"... rendezzenek népszavazást a
demokratikus átementet alapvetően meghatározó kérdésekről. Döntse el
a nép, hogy megerősíti-e az egyezséget, amiben az létrejött, s hogy
mi történjék a vitatott ügyekben. Mindenekelőtt döntsön arról,
- hogy kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről,
- hogy csak a szabad parlamenti választások után kerüljön-e sor
elnökválasztásra,
- hogy elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében
lévő vagyonról, és
- hogy feloszlassák-e a Munkásőrséget."
BBC, Interjú:
A Világbank jelentése
"- Az állami ártámogatás kérdése az a tervgazdaság egyik központi
problémája és egyik legnagyobb hiányossága, árnyoldala. Az azt
jelenti, hogy a vállalatok termelnek és annyi költséggel termelnek,
amennyit akarnak, nem kell racionálisan szervezni a termelést, mert
tudják, hogy végül majd az állam kifizeti a különbséget.
- Igen, de hát eredetileg arról volt szó, hogy a veszteséges
vállalatokat likvidálni fogják.
- Végül lehet, hogy erre fog sor kerülni, de nagyon könnyű azt
mondani, hogy a kisvállalatokat majd hagyjuk likvidálni. De hogyha a
komoly, nagy, sokezer munkást foglalkoztató vállalatokról van szó,
akkor ez egy olyan lépés, amit nem könnyen határozhat meg egyetlen
kormány sem. Akár kommunista a kormány, akár más."
|
|
|
|
|
|
 |
Szövetségi nyilatkozat és szerződés
|
Kaszab Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. szeptember 18. hétfő (MTI-tud) - A Szovjetunió megalakulását kimondó 1922-es szövetségi nyilatkozat és szerződés egyes pontjai, amelyek a szövetséges köztársaságok jogait rögzítették, nem kerültek bele az 1936-os alkotmányba. A további alkotmánymódosítások során is rendre kimaradtak. Az SZKP KB nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó ülése előtt a Pravda visszatér a két okmányra, a szövetségi nyilatkozat és a szerződés aláírásának körülményeire, a szövetséges köztársaságok csatlakozásának részleteire, az eredeti dokumentumok szövegére.
Ismerteti, hogy a dokumentumok elfogadását megelőzően a
föderatív államforma mellett napirenden volt a konföderáció
létrehozásának a javaslata is, de azt Lenin határozott utasítására
elvetették. Mint ismeretes, ma a Szovjetunióban sokan ugy vélik,
hogy egyedül így - a konföderáció létrehozásával - lehetne a múlt
keserű tapasztalait feledtetni az ország nemzeteivel.
A szövetségi szerződés előkészítés során Sztálin, aki akkor a
nemzetiségi népbiztosságban dolgozott rövid ideig, számos, a
köztársaságok jogait csorbító javaslattal élt, de Lenin azokat
visszautasította - írja a Pravda.
A szövetségi szerződés rögzítette a szövetséges köztársaságok
szuverenitását: a 13. pont ugyan kötelezővé tette a felsőbb,
szövetségi irányító szervek döntéseinek betartását, de a 15. pont a
döntések végrehajtásának folyamatossága mellett lehetővé tette a
fellebbezést, a vitás pontok újratárgyalását. Az önállóság
biztosításának fontos lehetőségét nyujtotta a szövetségi szerződés
17. pontja, amely különleges esetekben, amikor a központi
rendelkezésekkel nyilvánvalóan ellentétesek voltak a köztársasági
intézkedések, lehetővé tette a központi intézkedések érvényének
felfüggesztését a szövetséges köztársaság egész területén.
Emlékezetes, hogy Észtország tavaly ősszel végrehajtott
alkotmánymódosítása során éppen ezt a jogot igyekezett
visszaállítani. Az észt vezetés törekvéseit éles bírálatok érték és
helyi szinten jóváhagyott, módosított alkotmányukat a szovjet
alkotmánnyal ellentétesnek nyilvánították.
A Pravda a nemzetiségi kérdések rendezésével kapcsolatban
emlékeztetett arra, hogy az elmúlt történelmi időszak felhalmozódott
tapasztalati és hibái, a gazdasági egymásrautaltság, a politikai
közösség létfontosságúvá teszik, hogy a Szovjet Szocialista
Köztársaságok Szövetsége fennmaradjon. +++
1989. szeptember 18., hétfő 19:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az SZDSZ és a FIDESZ nem írták alá a megállapodást, de nem vétóztak. Az MSZDP egy kérdésben különvéleményt jelentett be. Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a köztársasági elnöknek a szabad választások előtti megválasztásával nem értettek egyet. Tölgyessy Péter bejelentette, hogy az aláírás elutasításánál túl népszavazást kezdeményeznek azokról a kérdésekről, amelyben nem tudták céljukat elérni."
D16/második rész, megállapodás a politikai egyeztető tárgyalások (06.13-09.18) lezárásáról
D16/első rész, EKA-MSZMP megállapodás az érdemi pol tárgyalások megkezdéséről, június 10.
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Poszgay Imre pontosan értette, miről van szó. Először elsápadt, azután elvörösödött, és amúgy igen méltóságteljesre formált szerepéhez méltatlkanul igencsak ingerülten reagált. S tette mindezt az árulkodó tévékamerák előtt, élő, egyenes adáősban! Nagy hiba volt. Ez a hangulat ugyanis azután némi árnyékot vetett az aláírás ünnepinek szánt ceremóniájára. Padig hogy csattogtak a vakuk, míly bizakodva néztek egymásra az aláíró felek..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|