|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szabad Demokraták Szövetségének nyilatkozata
"... rendezzenek népszavazást a
demokratikus átementet alapvetően meghatározó kérdésekről. Döntse el
a nép, hogy megerősíti-e az egyezséget, amiben az létrejött, s hogy
mi történjék a vitatott ügyekben. Mindenekelőtt döntsön arról,
- hogy kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről,
- hogy csak a szabad parlamenti választások után kerüljön-e sor
elnökválasztásra,
- hogy elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében
lévő vagyonról, és
- hogy feloszlassák-e a Munkásőrséget."
BBC, Interjú:
A Világbank jelentése
"- Az állami ártámogatás kérdése az a tervgazdaság egyik központi
problémája és egyik legnagyobb hiányossága, árnyoldala. Az azt
jelenti, hogy a vállalatok termelnek és annyi költséggel termelnek,
amennyit akarnak, nem kell racionálisan szervezni a termelést, mert
tudják, hogy végül majd az állam kifizeti a különbséget.
- Igen, de hát eredetileg arról volt szó, hogy a veszteséges
vállalatokat likvidálni fogják.
- Végül lehet, hogy erre fog sor kerülni, de nagyon könnyű azt
mondani, hogy a kisvállalatokat majd hagyjuk likvidálni. De hogyha a
komoly, nagy, sokezer munkást foglalkoztató vállalatokról van szó,
akkor ez egy olyan lépés, amit nem könnyen határozhat meg egyetlen
kormány sem. Akár kommunista a kormány, akár más."
|
|
|
|
|
|
|
Mose Arensz látogatása (4. rész)
|
Az izraeli külügyminiszter Magyarországi látogatásának befejeztével hétfő délután elutazott hazánkból. X X X Magyar-izraeli kapcsolatok A magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok 1967. június 12-én szakadtak meg az izraeli-arab háború kirobbanása nyomán. A diplomáciai kontaktusok felbontása következtében gyakorlatilag az élet minden területén megszűnt hazánk és a közel-keleti ország együttműködése. A befagyott kapcsolatok a nemzetközi helyzet kedvező alakulása eredményeként - a két ország kölcsönös érdekeit követve - lassú felmelegedésen mentek keresztül. Mindenekelőtt a kulturális, a sport és a turisztikai kapcsolatok indultak biztató fejlődésnek. A fokozatosan kiteljesedő kapcsolatépítés nyomán az 1980-as évekre az érintkezések korábbi keretei már szűknek bizonyultak. Az új tartalommal megtelő együttműködés új kereteinek kiépítését szolgálta az az 1987-ben kötött berni megállapodás, amely értelmében a Svéd Királyság tel-avivi nagykövetségének keretében magyar, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövetségének keretében pedig izraeli érdekképviseleti irodát állítottak fel. Az érdekképviseleti irodák 1988 márciusában kezdték meg működésüket. A kapcsolatok fejlesztésében tapasztalható minőségi változások az együttműködés számos gyakorlati lépésében öltöttek testet. Ezek sorában 1988-ban idegenforgalmi és sport együttműködési megállapodás született a két ország között, 1989-ben pedig két légitársaság kötött megállapodást a Budapest és Tel-Aviv közötti közvetlen légi járat megindításáról. A közvetlen légi híd megteremtését különösen időszerűvé tette, hogy mind Izraelben, mind Magyarországon ugrásszerűen megnőtt az egymás országába látogató turisták száma. (1988-ban több mint 30 ezren látogattak hazánkba a közel-keleti országból.) Az érdekképviseleti hivatalok felállítását követően számos magas szintű látogatás segítette a kapcsolatok elmélyítését, a gazdasági együttműködés megalapozását. A különféle tárcák irányítóinak kölcsönös látogatásai mellett két ízben is Budapesten járt Jichak Samir, Izrael miniszterelnöke. A gazdasági kapcsolat erősödésére utal, hogy az elmúlt két évben csaknem megduplázódott a magyar-izraeli kereskedelmi forgalom, amely 1988-ban 31.5 millió dollár volt. A dinamikusan fejlődő, ám egyelőre meglehetősen szerény forgalom messze elmarad a lehetőségektől. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítása a magyar és az izraeli fél kölcsönös várakozásai szerint további lendületet adhat az együttműködés elmélyítésének, ugyanakkor a magyar remények szerint a kapcsolatok újrafelvétele a közel-keleti helyzet rendezésére is jótékony hatással lehet. (MTI)
1989. szeptember 18., hétfő 18:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az SZDSZ és a FIDESZ nem írták alá a megállapodást, de nem vétóztak. Az MSZDP egy kérdésben különvéleményt jelentett be. Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a köztársasági elnöknek a szabad választások előtti megválasztásával nem értettek egyet. Tölgyessy Péter bejelentette, hogy az aláírás elutasításánál túl népszavazást kezdeményeznek azokról a kérdésekről, amelyben nem tudták céljukat elérni."
D16/második rész, megállapodás a politikai egyeztető tárgyalások (06.13-09.18) lezárásáról
D16/első rész, EKA-MSZMP megállapodás az érdemi pol tárgyalások megkezdéséről, június 10.
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Poszgay Imre pontosan értette, miről van szó. Először elsápadt, azután elvörösödött, és amúgy igen méltóságteljesre formált szerepéhez méltatlkanul igencsak ingerülten reagált. S tette mindezt az árulkodó tévékamerák előtt, élő, egyenes adáősban! Nagy hiba volt. Ez a hangulat ugyanis azután némi árnyékot vetett az aláírás ünnepinek szánt ceremóniájára. Padig hogy csattogtak a vakuk, míly bizakodva néztek egymásra az aláíró felek..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|