|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szabad Demokraták Szövetségének nyilatkozata
"... rendezzenek népszavazást a
demokratikus átementet alapvetően meghatározó kérdésekről. Döntse el
a nép, hogy megerősíti-e az egyezséget, amiben az létrejött, s hogy
mi történjék a vitatott ügyekben. Mindenekelőtt döntsön arról,
- hogy kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről,
- hogy csak a szabad parlamenti választások után kerüljön-e sor
elnökválasztásra,
- hogy elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében
lévő vagyonról, és
- hogy feloszlassák-e a Munkásőrséget."
BBC, Interjú:
A Világbank jelentése
"- Az állami ártámogatás kérdése az a tervgazdaság egyik központi
problémája és egyik legnagyobb hiányossága, árnyoldala. Az azt
jelenti, hogy a vállalatok termelnek és annyi költséggel termelnek,
amennyit akarnak, nem kell racionálisan szervezni a termelést, mert
tudják, hogy végül majd az állam kifizeti a különbséget.
- Igen, de hát eredetileg arról volt szó, hogy a veszteséges
vállalatokat likvidálni fogják.
- Végül lehet, hogy erre fog sor kerülni, de nagyon könnyű azt
mondani, hogy a kisvállalatokat majd hagyjuk likvidálni. De hogyha a
komoly, nagy, sokezer munkást foglalkoztató vállalatokról van szó,
akkor ez egy olyan lépés, amit nem könnyen határozhat meg egyetlen
kormány sem. Akár kommunista a kormány, akár más."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országyűlés kulturális bizottságának ülése (3. rész)
|
A képviselők a szünet után a külföldre utazásról és az útlevélről, illetve a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslatról tárgyaltak. E kérdésekről különösebb vita nem bontakozott ki, mert az eddig napvilágot látott tények jelezték, hogy rendkívül időszerű, humánus törvény van születőben, azt az eddigi fórumokon szinte mindenütt felső fokon méltatták. A kulturális bizottság is úgy foglalt állást, hogy ilyen nyugodt lelkiismerettel még egyszer sem támogatott törvényjavaslatokat. A testület tagjait Túrós András belügyminiszter-helyettes tájékoztatta a tervezetekről, s előadása oly meggyőző volt, hogy ha lettek volna kételyek, azokat is minden bizonnyal eloszlatta volna bevezetőjében. Túrós András felhívta a figyelmet arra, hogy a jogalkotás tízéves adósságot törleszt, amikor szinte valamennyi állampolgárnak megadja az abszolut szabadságot az utazásra. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat kapcsán elmondta, hogy az elmúlt másfél évben csaknem ötmillió útlevelet állítottak ki az illetékes szevek, s mindössze 12.500-at utasítottak el, jórészt a büntetett előélet miatt. A változások között említette, hogy a jövőben nem kérő, hanem igénylőlapon kell előterjeszteni az útlevélkérelmet, s a külföldön való tartózkodás idejét gyakorlatilag nem korlátozzák, az az útlevél érvényességéig szól. Ez az intézkedés egyben megszünteti a jogellenes külföldön való tartózkodás intézményét. A tiltott határátlépés a jövőben csak akkor minősül büncselekménynek, ha azt fegyverrel követik el. Az útlevelek számát is csökkentik, megszűnik a szolgálati útlevél - amely jószerivel státuszszimbólummá lett - és a külföldön élő magyar állampolgár útlevele. A diplomata útlevélre jogosultak körét nyilvánosan most szabályozzák először. A belügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy 1990 második felétől új formátumú útlevél bevezetését tervezik, amely a nyugat-európai országokban ismert úti okmányokra hasonlít majd. A határátkelés meggyorsítására a magyar-osztrák határon számítógépes ellenőrzést kívánnak kialakítani. A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslatot indokolva Túrós András szólt arról, hogy korábban, családegyesítési szándékkal, évente mintegy 1400-an nyújtottak be kérelmet, a hazatérő magyar állampolgárok száma is e körül alakult. A jogalkotók egyértelmű álláspontja az, hogy egyetlen magyar állampolgárt se lehessen megfosztani attól, hogy hazájába visszatérjen. Ezt külön engedély nélkül megteheti, a külföldi állampolgárnak viszont a bevándorláshoz a hatóságok hozzájárulását kell kérnie. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 16:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az SZDSZ és a FIDESZ nem írták alá a megállapodást, de nem vétóztak. Az MSZDP egy kérdésben különvéleményt jelentett be. Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a köztársasági elnöknek a szabad választások előtti megválasztásával nem értettek egyet. Tölgyessy Péter bejelentette, hogy az aláírás elutasításánál túl népszavazást kezdeményeznek azokról a kérdésekről, amelyben nem tudták céljukat elérni."
D16/második rész, megállapodás a politikai egyeztető tárgyalások (06.13-09.18) lezárásáról
D16/első rész, EKA-MSZMP megállapodás az érdemi pol tárgyalások megkezdéséről, június 10.
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Poszgay Imre pontosan értette, miről van szó. Először elsápadt, azután elvörösödött, és amúgy igen méltóságteljesre formált szerepéhez méltatlkanul igencsak ingerülten reagált. S tette mindezt az árulkodó tévékamerák előtt, élő, egyenes adáősban! Nagy hiba volt. Ez a hangulat ugyanis azután némi árnyékot vetett az aláírás ünnepinek szánt ceremóniájára. Padig hogy csattogtak a vakuk, míly bizakodva néztek egymásra az aláíró felek..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|