|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
A fegyveres szolgálatot megtagadók
|
London, 1989. március 25. (BBC, Késő esti panoráma) - A fegyveres szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadók soha sem voltak népszerűek semmilyen politikai rendszerben. Háború idején rendszerint bezárták és elítélték őket, mint hazaárulókat. Helyzetük azonban békeidőben sem könnyű. Kelet-Európáról van szó. 1988 előtt egyetlen Varsói Szerződéshez tartozó ország sem ismerte el törvényesen a lelkiismereti okokból történő szolgálatmegtagadás jogát, így Kelet-Németország kivételével a katonai szolgálat semmilyen formájával kapcsolatban nem tettek engedményeket. A sorkatonai szolgálat a Varsói Szerződés minden országában kötelező jellegű. Ennek következtében a pacifisták, akik közül sokan háborúellenes szektáknak - mint például a Jehova tanúi nevű egyháznak - tagjai, gyakran súlyos börtönbüntetéseket szenvedtek el, mert megtagadták a katonai szolgálatban való részvételt. Az ellenzéki csoportok azonban az elmúlt néhány év során foglalkozni kezdtek a katonai szolgálat és a tudatos szolgálat megtagadásának kérdésével. Az ügyet legtöbb esetben fiatalok csoportjai vetették fel, akiket közvetlenül érintettek az érvényben lévő szabályok. Azonban más csoportok is egyre szélesebb körben támogatták a lelkiismeretből szolgálatot megtagadók követeléseit. Az ügyet alapvető emberi jogi kérdésnek tekintették, és különösen Lengyelországban szorgalmazták nagy lelkesedéssel. Lengyelországban négy évvel ezelőtt - Szabadság és béke néven - fiatalokból álló csoport alakult, melyet kifejezetten a szolgálatmegtagadás jogának elismertetéséért vívott harc céljából hoztak létre. Kelet-Európa politikai antimilitarizmusa mutatkozott meg a csoport által közzétett felhívásban, melyben változtatásokat követeltek a katonai eskütétel szövegében, amit a lengyel hadsereg sorkatonájának le kellett tennie. Az esküben egészen mostanáig azt fogadták meg a katonák, hogy amint a szöveg mondja: a Szovjetunió és a többi Varsói Szerződéshez tartozó szövetséges ország hadseregeivel testvéri szövetségben biztosítják a béke fenntartását. A lengyel hatóságok aggódtak a Szabadság és béke mozgalom antimilitarista tevékenységének egyre növekvő népszerűsége miatt, és kemény fellépést tanúsítottak velük szemben. Azokat az aktivistákat, akik nem voltak hajlandók a katonai esküt letenni, és akiket pacifistáknak neveztek, valamint azokat, akik teljes mértékben megtagadták a katonai szolgálattételt, súlyos börtönbüntetésre ítélték, figyelmeztetésül mások számára. A csoportot pedig elítélték Lengyelország védelmének gyengítéséért és a keleti egyoldalú leszerelés támogatásáért. Tavaly januárban azonban a lengyel kormány megváltoztatta magatartását, és bejelentette, hivatalosan felülvizsgálják a katonai eskütétel szövegét és az alternatív katonai szolgálat jogi lehetőségeit azok számára, akiket lelkiismereti meggyőződésük megakadályoz a fegyverviselésben. Júniusban hivatalosan is megerősítették a mindkét területen bevezetésre kerülő változtatásokat. A katonai fogadalomtétel szövegéből kihagyták a szövetséges hadseregekre való utalást, szabadon bocsátották azokat, akik lelkiismereti okokból tagadták meg a katonai szolgálatot, és bevezették az alternatív katonai szolgálat új formáját. Annak ellenére, hogy hivatalosan ennek ellenkezőjét állítják, semmi kétség nem fér hozzá, hogy a változtatások bevezetéséhez nagyban hozzájárult a lengyel fiatalság körében egyre növekvő antimilitarista érzület. Magyarországon is hasonló a helyzet, bár a mozgalom nem olyan erős, mint Lengyelországban, de az elmúlt néhány évben kétségkívül megnőtt a lelkiismeretiszolgálat-megtagadók száma, és az ügyet itt is a fő ellenzéki csoportok szorgalmazták. A magyar hatóságok, szemben a korábbi bebörtönzési gyakorlattal, nemrégiben szabadon engedtek minden lelkiismeretiszolgálat-megtagadót, és bejelentették azon szándékukat, hogy új törvényt vezetnek be 1989 végére a katonai szolgálatra vonatkozóan. Csehszlovákiában ezzel szemben kevéssé biztató a helyzet. Egy újonnan alakult antimilitarista csoport - "Független Béke Szövetség" - és a Charta-77 emberi jogi csoport számos alkalommal emelte fel szavát a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megatagadók védelmében. Más területeken azonban a hatóságok a régi szokásoknak megfelelően semmi jelét nem mutatják annak, hogy követik a lengyelek és magyarok példáját, és megváltoztatnák a katonai szolgálatra vonatkozó törvényeket. +++
1989. március 25., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|