|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
A bányászok országos figyelmeztető sztrájkja
|
1990. október 5., péntek - A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségéhez érkezett jelzések szerint pénteken reggel a bányaipar valamennyi üzemében, tehát nemcsak a szénbányákban, hanem a kőolaj- és földgázipari, az érc-, kő- és ásványbányászati üzemek első műszakjában is megtartották a dolgozók a két órás figyelmeztető sztrájkot. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat budapesti gyárainak dolgozói, akik korábban elhatárolták magukat a figyelmeztető sztrájktól, ugyancsak két órára beszüntették a munkát. A bányszat mintegy 100 ezer dolgozója vesz részt az országos megmozdulásban.
A Veszprémi Szénbányák Vállalat ajkai, dudari, balinkai és várpalotai üzemében a dolgozók csaknem teljes létszámmal csatlakoztak a BDSZ által meghirdetett sztrájkhoz. Egyedül a várpalotai gépüzemben, a ligához tartozó független szakszervezet 75 tagja határolta el magát a figyelmeztető akciótól. A dudari bányában csupán a 40 lengyel dolgozó szállt le a föld alatti munkahelyére, őket viszont nem tekintik sztrájktörőnek, mivel munkaszerződésük tiltja, hogy részt vegyenek ilyen jellegű megmozdulásokban. Ezt a kockázatot is vállalták viszont a Balinkán dolgozó lengyelek, ők, a független szakszervezet ottani tagjaival egyetemben, a sztrájk mellett döntöttek. Csatlakoztak a szénbányászok sztrájkjához a bakonyi bauxitbánya dolgozói is.
Komárom-Esztergom megye bányavidékein - Tatabányán, Dorogon és Oroszlányban - is mindenütt elkezdődött a figyelemeztető sztrájk: 6 órától 8-ig szünetelt a munka, nemcsak a föld alatti, hanem a külszíni üzemekben is. Körülbelül 7 ezren vettek részt a megyében a figyelmeztető akcióban. Csupán azok dolgoztak, akiknek feladatuk a biztonság védelme, így a bányamentők, a tűz- és vízőrök.
Minden Komárom-Esztergom megyei bányában ismertették a bányaipari dolgozók szakszervezetének felhívását, a figyelmeztető sztrájk jelentőségét. A két órás munkabeszüntetés mindenütt korrekt keretek között zajlott.
A Borsodi Szénbányák lyukói üzemében a szokásos feladatelosztó felolvasást fél hat helyett csak fél nyolckor tartották meg. A munkabeszüntetés ideje alatt a mélyben csak a biztonsági személyzet: tűzőrök, szivattyúkezelők, aknacsatlósok tartózkodtak. A délutáni és az éjszakai műszak is két órával később fog leszállni az aknákba.
A mecseki szénbányák alkalmazottai több mint 90 százaléka csatlakozott a bányászszakszervezet sztrájkfelhívásához, s a pénteki műszakok elején 8 ezren tartottak figyelmeztető sztrájkot a vállalat pécsi, komlói, vasasi, mázaszászvári és nagymányoki üzemeiben. A délelőtti műszak első két órájának letelte után mindenütt megkezdődött a munka. (MTI)
1990. október 5., péntek 09:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|