|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
A tények cáfolják Burlakovot (1. rész)
|
1990 július 10.,kedd - Az elhagyott szovjet katonai
gyakorlótereken lőszerek, veszélyes anyagok maradtak; ez dokumentált
tény - reagált kedden Keleti György ezredes, a HM szóvivője Burlakov
vezérezredes aznapi nyilatkozatára. A Szovjet Déli Hadseregcsoport
parancsnoka a TASZSZ-nak nyilatkozva azt állította, hogy a
Magyarországról kivonuló szovjet csapatok nem hagynak hátra
veszélyes lőszereket, s emiatt a magyar fél sem tiltakozott. A
tábornok szerint bizonyos körök Magyarországon hangulatkeltéssel
akarnak olyan helyzetet teremteni, amelyben a magyaroknak semmilyen
fizetési kötelezettsége nem maradna.
A csapatkivonással párhuzamosan folyik az átvett objektumok vizsgálata - válaszolta az MTI kérdésére a szóvivő. A tűzszerészek eddig 17 helyőrség 44 objektumát ellenőrizték. A vizsgálatok során összesen 3947 gyalogsági lőszert, 33 kézigránátot, 120 kézigránát gyújtót, 193 gyutacsot, 675 jelzőrakétát, valamint 568 indítópatront és más anyagot találtak. A veszélyes anyagokat megsemmisítették, de a tűzszerészek jegyzőkönyvet készítettek a ,,leletekről,,. Képviselői interpellációk, illetve a sajtóban megjelent tudósítások, képek alapján is nyilvánvaló, hogy a vizsgálatok után is maradtak veszélyes szerkezetek a korábbi szovjet katonai területeken.
Július 6-án Bócsa és Orgovány térségében a Környezetvédelmi Minisztériummal közös felmérést is végeztünk, amelyre a szovjet hadsereg képviselőit is meghívtuk - folytatta az ezredes. Sajnáljuk, hogy képviselőik csak a bejárás végén jelentek meg, ám így is nyilvánvalóvá vált: a területen szakszerűtlen robbantások során szétszóródott maradványok, elásott tüzérségi lőszerek vannak. Minderre többször is felhívtuk a szovjet szervek figyelmét.
Az átadott objektumok mentesítésére nem elegendő a kis létszámú magyar tűzszerész alegység, ezért rajtuk kívül műszaki utász egységek is részt vesznek a munkában. Felkészítésük május 7-én kezdődött. Vajon mi célt szolgál az utászok átképzése, ha a szovjet csapatok kivonulása után nem marad veszélyes anyag - érvelt Keleti György.
Nem szerencsés az ilyen sajtóháború - óvott az ezredes. Az elmúlt hetekben többször kellett reagálnunk szovjet nyilatkozatokra - folytatta -, amelyek szerint a magyar fél nem akar fizetni. Most Burlakov azt mondja, hogy a magyarok semmit sem akarnak fizetni a szovjet csapatok négy évtizedes magyarországi állomásoztatásáért. Abban igaza van a szovjet parancsnoknak, hogy nem ezért akarunk fizetni. (folyt. köv.)
1990. július 10., kedd 18:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|