 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
 |
Kormányszóvivői közlemény - Antall József találkozója a szovjet
nagykövettel
|
1990. július 4., szerda - Antall József miniszterelnök
szerdán parlamenti hivatalában fogadta Ivan Aboimov szovjet
nagykövetet, és megbeszélést folytatott vele a magyar-szovjet
kapcsolatok egészének helyzetéről és távlatairól.
Az eszmecsere során hangsúlyozták, hogy a két kormány korrekt,
jószomszédi viszonyra törekszik. Tisztában vannak azzal, hogy mivel
mindkét gazdaság a mélyreható átalakulás állapotában van, az
átmeneti időszakban mindkét részről komoly erőfeszítéseket kell
tenni azért, hogy a gazdasági kapcsolatok ne essenek vissza, hanem a
vállalatok megkeressék az újfajta együttműködés formáit. Antall
József hangsúlyozta, hogy Magyarországnak továbbra is érdekében áll
a Szovjetunióval való együttműködés, de nem érdekünk a gazdasági
függőség, például az energetika terén.
A magyar miniszterelnök kifejtette, hogy hazánk érdekelt egy új
európai biztonsági rendszer létrehozásában. Támogatását fejezte ki a
szovjet peresztrojka és annak megalapozója, Gorbacsov elnök iránt.
Antall József és Ivan Aboimov beható eszmecserét folytatott a
szovjet csapatok kivonásáról. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban
rámutatott, hogy nem használnak kapcsolatainknak az olyan
nyilatkozatok, mint amilyent legutóbb Matvej Burlakov vezérezredes,
a szovjet Déli Hadseregcsoport főparacsnoka tett az Izvesztyijában a
még függőben lévő anyagi kérdések rendezéséről.
A magyar kormányfő végül felvetette, hogy az 1956-os szovjet
fegyveres beavatkozás hivatalos szovjet átértékelése lényegesen
hozzájárulna a magyar-szovjet kapcsolatok egyik tehertételének
eltávolításához. (MTI)
1990. július 4., szerda 18:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|