|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Magyaroroszági csapatkivonás - Burlakov (1.rész)
|
Kóti Lóránt, az MTI tudósitója jelenti:
Moszkva, 1990. május 7. hétfő (MTI-tud) - Noha a
magyarországi szovjet csapatok kivonásának ütemtervét pontosan
betartják, nagy és nehéz feladatot jelent a kivonás ütemének további
növelése, hogy sikerüljön teljesíteni a jövő júniusi határidőt. Az
országgyűlésnek a kivonás meggyorsítására vonatkozó esetleges
döntése torlódásokat okozhat az utakon és kedvezőtlenül hatna a két
ország amúgy is feszült gazdasági kapcsolataira - jelentette ki
Matvej Burlakov vezérezredes, a szovjet déli hadseregcsoport
parancsnoka a Pravda budapesti tudósítójának adott nyilatkozatában,
amely eldugva, a lap vidéki mutációjában jelent meg szombaton.
Burlakov kifejtette, hogy pontosan betartják az ütemtervet. Április 20-ig 35 szerelvényt indítottak útnak, rajtuk 400 harckocsival, 500 páncélozott csapatszállító járművel, lövész harceszközökkel, 40 ezer tonna hadfelszerelést és más anyagot is kivontak, s 2500 sorkatona és tiszt hagyta el az országot. Burlakov hangsúlyozta, hogy sok és nehéz feladat van még hátra: tovább kell növelni a tempót, hogy sikerüljön tartani a jövő júniusi határidőt.
A kivonás határidejének esetleges előbbre hozására vonatkozó kérdéssel kapcsolatban kifejtette: egy ilyen értelmű magyar országgyűlési döntés esetén torlódások keletkeznének az utakon és az negatívan hatna az amúgy is feszült szovjet-magyar gazdasági kapcsolatokra.
A magyar sajtóban megjelent, s a szovjet csapatokkal szembeni ,,rosszindulatú,, írásokkal kapcsolatban Burlakov elmondta: ,,Rendkívül egyoldalú, nem objektív az információ tálalása.,, Kifejtette, hogy évente a szovjet csapatok több mint egy milliárd forintot fordítottak az általuk használt objektumok javítására és helyreállítására. Egyebek közt ebből a pénzből az összes bérelt létesítmény felében bevezették a központi fűtést és a melegvizet. Az 1968-as szerződés értelmében ezen munkák ellenértéke beszámított a bérleti díjba. Burlakov szerint jelenleg megkísérlik az egyezmény egyes pontjainak felülvizsgálatát.
A szovjet katonai vezető hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg pénzén 370 lakóház épült, s ezek 70 százaléka - magyar tervek alapján. Burlakov szerint azokat a valóságos helyzetet meghamisító híreszteléseket, amelyek szerint ezek az épületek semmire sem jók, olyan céllal terjesztik, hogy ne kelljen fizetni értük. Burlakov szólt arról is, hogy nem támasztott semmilyen követelményt az a bizottság, amely a környezetvédelmi helyzetet vizsgálta a Veszprém melletti hackocsizó kiképző bázison. (folyt)
1990. május 7., hétfő 16:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|