|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Kornai két arca
|
---------------
München, 1990. február 18. (SZER, Párizsi magyar figyelő, Kemény István) - A reformszocializmusok tapasztalatairól tett közzé elemzést Kornai János a Valóság januári számában. Reformszocialistának azokat a rendszereket nevezi, amelyek némi liberalizálást hajtottak végre a politika szférájában, bizonyos fokig decentralizálták az állami szektor irányítását, s valamelyest teret engedtek a formális és az informális magánszektornak. Ugyanakkor megtartották az egypártrendszert, az állami szektor domináns szerepét és a gazdasági folyamatok koordinálásában a központosított bürokráciát.
Reformszocializmus van Jugoszláviában az 50-es évek óta, Kínában másfél évtizede, a Szovjetunióban 6-8 éve. Magyarországon is reformszocializmus volt 1968-tól a legutóbbi hónapokig. Most azonban rendszerváltozás, forradalmi jellegű átalakulás megy végbe. Egy nagyon rövid ideig tartó reformszocialista kísérlet után Lengyelországban is rendszerváltozás kezdődött.
Akik olvasták Kornainak tavaly novemberben publikált indulatos röpiratát, emlékeznek arra a megállapítására, hogy a piaci szocializmus megbukott. Magyarországon, Jugoszláviában, Kínában, a Szovjetunióban és Lengyelországban is. A Valóságban most közölt írásban nem találhatók ilyen indulatos kijelentések. A szerző tárgyilagos leírásra és elemzésre törekszik. Azokról a viszonyokról igyekszik számot adni, amelyeket a magyarországi rendszerváltozás a két évtizedes reformkorszaktól örökölt.
A tanulmány második és a tényleges elemzés első pontja szerint a reformszocialista átalakulások mindenütt stratégia nélkül mentek végbe. Készültek reformtervek, írtak ilyeneket párt és kormányhivatalnokok és ellenzéki értelmiségiek is. Ezek megvalósítására azonban nem történt kísérlet. (folyt.)
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|