|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Haldoklik az Aral-tó
|
1990. január 17.(ADN/MTI-Panoráma) - Beteljesedett szovjet
tudósok évekkel ezelőtti borulátó jóslata: az Aral-tó egyre
zsugorodik, és a világ egykoron harmadik legnagyobb belső tava mára
kétharmadára csökkent, sőt két kisebb tóra esett. legújabb légi
felvételek is bizonyítják egy 30 méteres földsáv a tavat egy kisebb
északi és egy nagyobb déli részre osztja. A víztükör 13 métert
süllyedt, a partvonal kilométerekkel beljebb húzódott. Kereken 2
millió hektár válik sós sivataggá, mivel a tomboló viharok több
millió tonna sót és port fújnak a partközeli szántóföldekre.
Mindez a rövidlátó öntözéses gazdálkodás következménye. Évtizedeken keresztül ugyanis az Aral-tavat tápláló két fő vízforrás, az Amu-Darja és a Szir-Darja megcsapolásával próbálták a sztyeppét mezőgazdaságilag virágzóvá tenni. A következmények pusztítóak. A tó feletti állandó párabúra korábban távol tartotta a közép-ázsiai óázisoktól a hideg északi és északkeleti szeleket, és 200-220 napos évi vegetációs időszakot tett lehetővé, mostani hiánya viszont az éghajlat kontinentális jegyeit hagyja fokozottabban érvényre jutni. Így az éghajlat egyre szárazabb lesz, a telek hosszabbodnak és egyre hidegebbek, míg a nyarak rövidebbekké és forróbbakká válnak. Az aratási szezon lerövidül. A tó már régen elveszítette halászati jelentőségét, a hajóközlekedés is nagymértékben visszaesett. Most már az ivóvíz-ellátás is veszélybe került: a tó és a beleömlő vízfolyások egyre sósabbak, a talajvízszint pedig süllyed.
Amennyiben a tó az eddigiekhez hasonló ütemben haldpklik tovább, az 1960-ban még 66 500 négyzetkilométer felületű és 1989-ben is még 38,8 méter mélynek mért tó ezer év múlva alig 20 ez er négyzetkilométerre zsugorodik, 2010-re pedig már el is tűnik. Szovjet politikusok, környezetvédők, mezőgazdasági és ipari üzemek természetesen megkísérlik a veszélyt elhárítani, akár radikális intézkedések árán is. Az erre vonatkozó programot 1988 őszén fogadták el. Ennek értelmében mindenekelőtt a vízfelhasználást szándékoznak hatékonyabbá és takarékosabbá tenni, hogy végülis az Aral-tó vízutánpótlása megnövekedjék. Így szigorúan korlátozzák az Amu-Darja és Szir-Darja környezetében öntözésre és ipari célokra felhasznált víz mennyiségét, sőt 1991-től a gazdaságoknak már fizetniük is kell a vízért.
Eredményt remélnek a részben már elöregedett öntözési rendszerek felújításától is. Új öntözési eljárások és modern ipari technológiák is hozzájárulnak majd a víztakarékossághoz . Első ízben csökkentették a vízigényes gyapot termőterületét. Az első eredményekig azonban az Aral-tó szintje tovább süllyed. +++
1990. január 17., szerda 15:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|