 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
 |
Az ellenzéki képviselőcsoport ülése (1. rész)
|
1989. december 15., péntek - Politikailag megérett a helyzet arra, hogy a Parlament kimondja feloszlatását - e tekintetben egységes állásponton voltak az ellenzéki képviselőcsoport tagjai pénteki ülésükön. Az önfeloszlatás időpontjával kapcsolatosan úgy vélték : célszerű már a jövő heti ülésszakon meghozni a döntést - mégpedig azonnali hatállyal -, s így lehetővé válik, hogy márciusra kiírják a választásokat.
Az ellenzéki képviselőcsoport ülésére meghívott szakértők
érvelésükkel ugyancsak a parlament feloszlatásának, a választások
mielőbbi kiírásának szükségességét támasztották alá. Schmidt Péter
államjogász kifejtette: a Parlament önfeloszlatásának semmiféle jogi
korlátja nincsen. Hozzátette azonban, hogy a parlamentáris
demokráciákban rendszerint a köztársasági elnök jogköre a
törvényhozó testület mandátumának lerövidítése, ám a magyar
alkotmány - a több tekintetben is felemás alkotmánymódosítások miatt
- nem felel meg a hatalommegosztás e klasszikus elvének.
Bihari Mihály politológus a feloszlatás időpontjára vonatkozóan
elmondta: a parlament kimondhatja feloszlatását azonnali hatállyal,
vagy megjelölhet egy későbbi, esetleg a választásokat közvetlenül
megelőző időpontot is. Áttérve a választások kérdéskörére, úgy
vélekedett, hogy a hátralevő három hónap alatt biztosítani kell a
választási technika, majd pedig a jelöltek és az általuk képviselt
programok széles körű megismertetését.
A feloszlatás mikéntjét taglalva az ülésen felvetődött: melyek
azok a legfontosabbb tárgykörök, törvénytervezetek, amelyeket még
mindenképpen napirendjére kell tűznie a jelenlegi országgyűlésnek.
Schmidt Péter rámutatott: kézenfekvő lenne, hogy amennyiben a
parlament kimondja feloszlatását, úgy ezzel egyidejűleg szüntesse is
be törvényalkotói tevékenységét, de legalábbis szűkítse a lehető
legminimálisabbra. Bihari Mihály ehhez csatlakozva fontosnak
tartotta viszont, hogy még a választások és az új parlament
létrejötte előtt megszülessen a közalkalmazottakra vonatkozó
úgynevezett közszolgálati törvény. Mint mondotta: ezzel meg lehetne
előzni, hogy pártpolitikai szempontokból ítéljék majd meg -
elsősorban a közigazgatási apparátusban dolgozók - munkaköri
alkkalmasságát. (folyt. köv.)
1989. december 15., péntek 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|