 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
 |
- Választási rendszer II. rész - 2. folyt.
|
A bonyolult szabályokat nem érdemes tovább részletezni. Talán
még annyit tennék hozzá, hogy nehogy a lakosság az ilyen fajta
választójogi törvény ellen távolmaradásával tűntethessen, mint ami a
pótválasztásokon nemrégiben történt, ezért a tervezet szerint, ha
valahol 50 százaléknál kevesebben jelentkeznek szavazásra, a második
fordulóban már 25 százalék megjelenési részvétel is elég lesz a
döntéshez. Egy bizonyos, ha ez a tervezet törvényerőre emelkedik,
hamarosan szégyene lesz a magyar törvényhozásnak és már ma is
szégyene az MSZMP-nek és az úgynevezett ellenzéki erőknek, akik jóvá
hagyták. Én szerintem a feladat az lenne, hogy a parlament utasítsa
vissza ennek jóváhagyását és egy világos, érthető alternatívákból
álló tervezetet, és világos érhető alternatívákat, választójogi
alternatívákat bocsássanak népszavazásra, és akkor elmondhatjuk,
hogy a népfelség elve megvalósult.
- De miért zárja ki a demokratikus átalakulást, egy demokratikus
átalakulás lehetőségét az, hogy egy választási rendszer nem kedvez a
kispártoknak?
- Én úgy gondolom, hogy egy ilyen hosszú, diktatórikus időszak
után nem lehet tudni, hogy melyik a kis párt és melyik a nagy párt.
Hadd emlékeztessek arra, hogy 1947-ben a Pfeiffer Párt, a magyar
függetlenségi párt nagy nehezen összeszedte az akkor előírt, de
lehet, hogy rosszul emlékszem, talán 1000 aláírást a párt
indulásához, később azért számolták fel a pártot, mert kimutatták,
hogy néhány aláírás állítólag hamis volt, a választásokon azonban
700 ezer szavazatot kapott. Ki tudja, hogy ki a nagy párt és ki a
kis párt? Ez az egyik érvem. (folyt.)
1989. szeptember 17., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|