 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
 |
Lengyelország: első megemlékezés 1939-ről (1.rész)
|
Scipiades Iván, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. szeptember 17. vasárnap (MTI-tud) - Lengyelországszerte megemlékeztek vasárnap 1939. szeptember 17-ről: a Szovjetunió akkor támadott rá a Németország által már lerohant Lengyelországra. A második világháború óta eddig sosem voltak ilyen hivatalos ünnepségek: most megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját, emlékműveket lepleztek le, hazafias demonstrációkat tartottak és szentmiséket celebráltak.
A Lengyel Egyesült Munkáspárt lapja, a Trybuna Ludu hét végi
számában az évforduló alkalmából közölt cikkében azt írta, hogy a
szovjet támadás erőszakot alkalmazó lépés volt, amely több akkori
érvényes két- vagy sokoldalú szerződést is megsértett. A lap
előzőleg egy történész cikksorozatát közölte. A szerző szerint a
Szovjetunió 1939-ben kifejezetten akarta is, hogy a támadása közös
lengyelellenes német-orosz háborúnak minősüljön. ,,Elegendő volt egy
rövid csapás Lengyelországra előbb a német, majd a Vörös Hadsereg
részéről, hogy semmi se maradjon a versailles-i szerződés
torzszülöttjéből,, - idézte az írás Molotov akkori szovjet
külügyminisztert, akinek a szavai 1939. októberében hangzottak el a
cikk szerint.
A Gazeta Wyborcza, a nemrég kormányra került Szolidarítás
napilapja ,,Kés a hátunkba,, címmel közölte hét végi számában egy
történész cikkét 1939. szeptember 17-ről. Az írásban az a vélemény
kerül kifejtésre, hogy a Szovjetunió nem önvédelemből és nem a
szovjet-német háború elodázása céljából támadta meg Lengyelországot,
amint azt évtizedeken át hangoztatta a szovjet törtenetírás, hanem
expanziós megfontolásokból, mivel Sztálin külpolitikájának az volt a
lényege, hogy kiterjessze a kommunizmus határait az Atlanti-óceánig
és a Földközi-tengerig. (folyt.)
1989. szeptember 17., vasárnap 16:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|