|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Október 23-ika ünneplése
|
München, 1989. szeptember 15. (SZER, Magyar híradó) - Emléknap legyen vagy pirosbetűs ünnep? Közeledik október 23-ika, és június 16-ika után ismét egy alkalom, hogy megemlékezzünk a forradalomról, és nemcsak a mártírokról, hanem a nemzet szinte egységes szabadságvágyáról. Szekeres László igyekezett rendet teremteni az ünneplés körüli hírzavarban: - Az utóbbi hetekben, napokban október 23-ikának megünneplésével, illetve a lebonyolítással kapcsolatban különböző hírek, ellentmondások jelentek meg a tömegkommunikációban. Az akár szándékos, akár véletlen félreértések kiküszöbölése és az összhang megteremtése érdekében jártam utána az ügynek. Ausztus 23-ikára hívta meg a Politikai Foglyok Szövetségének egyik vezetője az összes magyar szervezetet a Jurta Színházba, az októberi ünnepség előkészületeinek megszervezesére - itt még beleértve az MSZMP-t és a Hazafias Népfrontot is, melyek egyébként meg sem jelentek, de meghívásukkal kapcsolatban is több szervezet és párt averzióval élt. A későbbiekben demokratikus pártok és szervezetek megalakították az október 23-ika bizottságot, s a résztvevő küldötteknek szervezetüktől teljes jogú felhatalmazással kell bírniuk, mely felhatalmazás már magába foglalja az 1956. november 4-ikén történt beavatkozás, és az utána következő megtorlások elítélését is. Természetes, hogy ez a feltétel már eleve kizárja a részvételből az MSZMP-t, mellyel kapcsolatban néhány szervezet már előre kijelentette: a megtorlásokat elkövető hatalmi párttal nem hajlandók együtt ünnepelni, illetve megemlékezni a forradalom kitörésének napjáról. (folyt.)
1989. szeptember 15., péntek
|
Vissza »
|
|
- Október 23-ika ünneplése - 1. folyt.
|
Az október 23-ika bizottság sajtófelelőse, Bereczki Vilmos, aki kérdésemre elmondta: a forradalom kitörése napjának évfordulóját pirosbetűs nemzeti ünneppé kívánják nyilváníttatni, mivel a magyar nép szabadságvágyának jelképe az, s ugyanakkor a sztálinizmussal szembeni első fegyveres nemzeti felkelés kezdete, melyről az egész világon megemlékeznek. Egy ilyen irányú pozitív döntés a parlamenttől a kibontakozás alapjául szolgáló gesztus lehetne. Ezen kívül a bizottság feladata az emlékünnep megszervezése, a méltó megemlékezés. Az első üléseken az SZDSZ és a Fidesz nem volt jelen. Vidos Tibor SZDSZ ügyvezető titkár és Rochenbauer Zoltán Fidesz választmányi tag elmondták, hogy szervezeteik alapítótagként vesznek részt a bizottság munkájában - az első ülésről elmaradásuk adminisztrációs hiba következménye, főleg, mivel a Fidesz jelenleg nem rendelkezik elérhető irodával. Mindkét szervezet nemzeti ügynek tartja a megemlékezést és természetesnek a részvételt. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága szeptember 15-iki, pénteki dátummal nyilatkozatot adott ki, melyben késznek nyilvánítja magát az együttműködésre az október 23-ika bizottsággal. Reméljük, a félreértéseknek ezzel vége. +++
1989. szeptember 15., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|