 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
 |
Középszintű háromoldalú tárgyalások (3. rész)
|
Végül is konszenzus született abban, hogy megvizsgálják az EKA
és a harmadik oldal kétszer 30 perces tv-műsorigényét, valamint a
politikai kultúrára nevelő műsor megindítását. Ugyanakkor nem
történt megállapodás a szakbizottságok munkájának, illetve a
középszintű gazdasági tárgyalásoknak a nyilvánossá tételéről.
Mindkét kérdést a szakbizottságok vizsgálják meg. A középszintű
gazdasági tárgyalások nyilvánosságával kapcsolatban elhangzott, hogy
a politikai egyeztető bizottság esetleg ajánlást fogalmazhat meg
ennek indítványozására, mivel a döntés nem tartozik a hatáskörébe.
Csikós József (MSZMP) elmondta: levélben kérték a
Belügyminisztériumot, hogy az 1980 óta lefolytatott sajtórendészeti
ügyeket vizsgálja felül. Egyelőre várják a választ, amely várhatóan
méltányos lesz. Haraszti Miklós (EKA) kérte az eljárás gyorsítását.
Pozsgay Imre megjegyezte, hogy tájékozódni fognak, miért késik a
Belügyminisztérium válasza.
A három oldal konszenzussal elfogadta a Pártatlan Tájékoztatás
Bizottsága felállítását, amelynek feladata a nemzeti
tömegkommunikációs intézmények munkájának figyelemmel kísérése, a
pártatlan tájékoztatás felügyelete. A bizottság 5 főből áll majd,
tagjai köztiszteletben álló személyiségek lesznek, akik a
tájékoztatásban is jártasak. A bizottság a kormány mellett működik
majd. Az MSZMP megyei napilapjaival kapcsolatban az EKA
halaszthatatlannak tartja az MSZMP monopóliumának megszüntetését. Az
MSZMP-nek azonban továbbra is az az álláspontja, hogy a lap átadása
a lapalapítók hatáskörébe tartozik, ezért erről csak az MSZMP
dönthet. Hankiss Elemér (EKA) kompromisszumos megoldásként
javasolta, hogy a kormány a társadalmi szervezetek költségvetésének
terhére a már működő független lapokat finanszírozza a megyei
lapokéval azonosan a választásokat megelőző három hónapban. Pozsgay
Imre javasolta, hogy szakértők tanulmányozzák a témát. A készülő
sajtótörvény alapelvei közül már számos kérdésben konszenzus
született. Például abban, hogy az új törvényt összhangba kell hozni
az alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó
részével, ki kell mondani a cenzúra tilalmát, s azt is, hogy
mindenkinek joga van hozzájutni a közérdekű információkhoz. A három
oldal megegyezett abban, hogy az albizottság folytassa a törvény
alapelveinek kidolgozását.
A középszintű Politikai Egyeztető Tárgyalások következő ülését
hétfőn tartják. Ezen az alkotmánymódosítás még függőben lévő
kérdéseit tekintik át. Az MSZMP szeretné felgyorsítani a munkát,
hogy szeptember 18-ára összehívhassák a plenáris ülést. (MTI)
1989. szeptember 8., péntek 20:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|