|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Fidesz-interjú a hadseregről
|
---------------------------- München, 1989. szeptember 3. (SZER, Zene-szó) - A mikrofonnál Antal János. A közelmúltban, ez év július 12-ikén a cegléden szolgálatot teljesítő katonák egy beadvánnyal fordultak a Honvédelmi Minisztériumhoz. A dokumentumot 46-an írták alá. A beadványban a katonák a hadsereg demokratizálását kérték, és azt hogy a honvédség az ország, és ne egy politikai párt védelmét szolgálja. A beadványt eljuttatták a demokratikus szervezetekhez, a sajtóhoz, illetve a tömegtájékoztatási intézményekhez is. Hogy valójában mi is történt 1989. július 12-ike után, erről kérdezi Bozóki Andrást a Fidesz szakértőjét Haász György, bécsi külső munkatársunk, telefonon. Bozóki András a Fidesz képviseletében részt vesz az úgynevezett kerekasztal-tárgyalásokon, az I/6-os bizottság tagja. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy a többi között biztosítsa a fegyveres erők depolitizálását, az egypárt-uralomból a demokratikus viszonyok felé vezető átmenet békéjét. Bozóki András most a szóban forgó ceglédi beadványt ismerteti. (A beadványt korábban kiadtuk, így annak ismertetésétől eltekintünk. A szerk.) - Ez az elemzés, amelyből nem akarok többet idézni, külön kitér a szükséges változtatásokra - tehát arra, hogy maximálisan 1 év legyen a katonai szolgálat ideje, a tartalék-állományosokat maximum három alkalommal hívhassák be, és akkor is csak egy-egy hónapi időtartamra. Felhívják arra is a figyelmet, hogy a tábornokok és a hadsereg vezetői a politikai semlegesség érdekében ne lehessenek semmilyen pártnak a tagjai. A sorkatonák és a tisztek pedig csak magánemberi minőségükben. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|