|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (3. rész)
|
A pártszerveződés kérdésében a KB korábbi és jelenlegi álláspontja között nincs minőségi különbség - emelte ki a továbbikban Jassó Mihály. Ebben a kérdésben - szerinte - művita zajlik, mert a politikai tevékenység lényege, hogy a pártszervezetek és a kommunisták a közéletben minél intenzívebben vegyenek részt, s a közélet általában nem a termelőtevékenység folyamata. A helyszínt bízzák az adott kollektívára, de azt szigorúan ki kell kötni, hogy a termelésszervezésnek és vezetésnek nem lehet szerves része a pártszervezet, s annak döntéseiben sem lehet meghatározó tényező. A SZOT és a kormány között elmérgesedett vitával kapcsolatban a Központi Bizottság a kormány álláspontjával ért egyet, mert a konfliktus vállalása nélkül egy-két éven belül a teljes csőd következne be. Hozzátette viszont, hogy elengedhetetlen a kellő összhang kialakítása a társadalmi, az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat között. Az igazság az, hogy a pártnak nem volt és még most sem alakult ki tisztességes szakszervezeti politikája, nem volt és még most sem alakult ki, holott a KB elismerte ennek szükségességét. Végezetül szólt arról, hogy a Központi Bizottság elnapolta két szakszervezeti KB-tag - Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára - lemondási kérelmének megtárgyalását. A plenáris ülés záróakkordjaként a reformköri mozgalom két tagja mondta el rövid előadásban gondolatait. Lovászi József a reformkörök helyzetét, a Szeged óta megtett utat vázolta. Bírálta a vezető reformpolitikusokat, hangsúlyozva, hogy nem jött és nem jön létre közöttük, valamint a reformkörök között állandó, szerves munkakapcsolat. Közülük többen mintha némi arisztokratikus távolságtartással viseltetnének a reformkörök köznemessége iránt. Jóval termékenyebb kapcsolatot reméltek a vezető reformgondolkodókkal és tudósokkal is, hiszen az a tétel, hogy a legjobb reformgondolatok sem válnak valóra politikai mozgalom nélkül, fordítva is igaz. Szántó Miklós - a tanácskozás legidősebbje - elsősorban a reformköri mozgalom jelentőségét taglalta. Ő is foglalkozott a politikai vezetéssel, kijelentve: a többpártrendszer realitás, az MSZMP versenyhelyzetben van, de vezetői ezt csak mondják és nem hiszik. A vezetésnek nincs politikai és erkölcsi veszélyérzete - idézte a reformkörök egyik képviselőjének véleményét, aláhúzva, hogy a választásokon csakis akkor érhet el a párt tisztességes eredményt, ha meggyőző és hiteles válaszokat képes adni a jelen legfontosabb kérdéseire. (folyt. köv.)
1989. szeptember 2., szombat 13:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|