|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (1. rész)
|
1989. szeptember 2., szombat - A Központi Bizottság az MSZMP tárgyalócsoportjának eddigi tevékenységét sikeresnek minősítette a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon, további munkájához megerősítette a küldöttség mandátumát, s személyi összetételével is bizalmat szavazott a tárgyalócsoportnak. Mindezt Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára közölte az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozásán, ahol az egyik küldött javaslatára a Központi Bizottság egyik jelenlévő tagjától kértek beszámolót a KB pénteki üléséről. Jassó Mihály a kételyek eloszlatására közölte, hogy a kiadott kommüniké terjedelme azért nem volt bővebb, mert az MSZMP tárgyaló delegációjának pozícióját nem kívánták rontani. Szólt arról is, hogy az ülésen szó volt a kongresszus előkészítéséről, tulajdonképpen egy dologban alakult ki vita. Nevezetesen abban, hogy szükség van-e a Központi Bizottság döntésére részkérdésekben, vagy elégséges, ha csak egy éves tevékenységéről ad számot, s a részleteket a küldöttcsoportok vitatják meg. Jassó Mihály véleménye szerint a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokban a választójogi törvény körül valószínűleg megegyezés születik, a választás időpontjában azonban az MSZMP-n belül sincs egységes álláspont. A mérvadó szempontnaka azonban az ország kormányozhatóságának fenntartását tartotta. A párttörvény kapcsán a pártvagyon kérdésének megítélésében bontakozott ki vita. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy erről a kongresszus előtt kell számot adni, precíz, átlátható vagyonkimutatást kell készíteni. A kérdést a párttagság és a társadalom számára is elviselhető módon, de indulatok nélkül kell elrendezni. A pártszerveződés kérdésében Jassó Mihály szerint a korábbi álláspontot illetően nincs minőségi különbség. Lehetővé kell tenni a munkahelyi kollektíváknak, hogy a klubhelyiségekben összeülhessenek, az ott dolgozókra kell bízni, hogy akarnak-e ilyen tevékenységet folytatni. Szigorúan ki kell viszont kötni, hogy a termelésszervezés, vezetés folyamatába a pártszervezet ne épülhessen be, ne legyen döntéseivel termelésbefolyásoló tényező. A SZOT és a kormány között elmérgesedett vitával kapcsolatban a Központi Bizottság a kormány álláspontját védte, mert a konfliktus felvállallása nélkül egy-két éven belül a teljes csődről számolhatna be. Hozzátette viszont, hogy elengedhetetlen a kellő összhang kialakítása a társadalmi, érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat között, s a pártnak is tisztességes szakszervezeti politikát kell kialakítania. (folyt. köv.)
1989. szeptember 2., szombat 11:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|