|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Vita a jelölés körül - Pozsgay Imre vállalja a debreceni megméretést (1. rész)
|
1989. augusztus 28., hétfő - Éles vita az elektori fórumon címmel a Hajdú-Bihari Napló hétfői száma arról tudósít, hogy szombaton kongresszusi küldöttjelölt-állító tanácskozást tartott Debrecenben az MSZMP városi Bizottsága. A tanácskozás résztvevői - a párttagság előzetes véleményére alapozva - harmincnégy nevet tartalmazó jelöltlistát állítottak össze, amelyből Debrecen párttagsága szavazással dönti majd el, ki legyen az a huszonhét küldött, aki az MSZMP debreceni tagjait képviseli az október 6-án kezdődő pártkongresszuson.
Az indulatoktól addig sem mentes jelöltállító tanácskozáson akkor robbant ki éles vita, amikor a debreceni reformkörök képviselője a küldöttjelölt-listára javasolta Pozsgay Imre államminisztert, az MSZMP Elnökségének tagját. Többen kifogásolták a jelölés módját - Pozsgay Imre neve ugyanis nem szerepelt az előzetes jelöltlistán -, s szóvá tették azt is, hogy az államminiszter nem vett részt a jelöléséről döntő tánácskozáson. Szép számmal akadtak, akik politikai programja miatt támadták a pártvezetőt, míg a párt reformpolitikáját vállaló kommunisták egyértelműen mellette érveltek. Végül szavazással döntött a testület, s nagy többséggel a kongresszusi küldöttjelöltek közé választotta Pozsgay Imrét. Az MTI debreceni tudósítója hétfőn telefonon érdelődött Pozsgay Imrétől, hogy vállalja-e a debreceni jelölését, s mi a véleménye a személyét érintő, a megyei lapban nyilvánosságra hozott vitáról? A pártelnökség tagja elmondta: ő maga is csak a Hajdu-Bihari Napló hétfői tudósításából értesült arról, hogy kongresszusi küldöttjelöltnek javasolták Debrecenben. A reformkörök javaslatáról előzőleg nem tudott, azt ő nem kezdeményezte. Pozsgay Imre szerint akik ezt tették, bizonyára jó szándékkal tették. Pozsgay Imre az eljárás módja és a személye körül kibontakozott vitát természetesnek, a mai nyílt közéletet tükrözőnek tartja. (folyt.köv.)
1989. augusztus 28., hétfő 17:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vita a jelölés körül - Pozsgay Imre vállalja a debreceni megméretést (2. rész)
|
Véleménye szerint nem tekinthető manipulációnak az, ha egy-egy helyi szervezet országos vezetők megválasztását is kezdeményezi. Ez a világon mindenütt, például az amerikai elnökválasztásokon is így van. - Szerencsésebb lett volna azonban, ha tudok a jelölésről - mondta az államminiszter -, s a debreceni jelölőfórumon is kifejthetem az egyébként eléggé ismert nézeteimet. Szívesen részt vettem volna a tanácskozáson azért is, mert a kongresszusi felkészülésben a párttagság közvetlen megnyilatkozásait egyetlen országos vezető sem nélkülözheti. Pozsgay Imre a bizalom jeleként értékelte, hogy az elektorok nagy többsége jelölése mellett szavazott, s ennek tudatában vállalja a debreceni megméretést. Szavazással ítélje meg a város párttagsága: alkalmasnak tartja-e őt arra, hogy méltóképpen képviselheti Debrecen kommunistáit a pártkongresszuson. - Küldötté választásom esetén - mondotta végezetül Pozsgay Imre - mind az előkészítés során, mind a kongresszus idején folyamatosan részt kívánok venni a debreceni, illetve a Hajdú-Bihar megyei küldöttcsoport munkájában. (folyt.köv.) x x x
1989. augusztus 28., hétfő 17:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vita a jelölés körül - Pozsgay Imre vállalja a debreceni megméretést (3. rész)
|
Nem Pozsgay Imre az egyetlen országos vezető, akit helyi fórumokon kívántak az MSZMP októberi kongresszusának küldöttévé választani - tájékoztatták az MTI budapesti tudósítóját az MSZMP központi apparátusában. Nyers Rezsőt, a párt elnökét Szolnok, Berecz Jánost, a Központi Bizottság tagját Szabolcs-Szatmár megyében, Németh Miklóst, az MSZMP Elnökségének tagját, a Minisztertanács elnökét Budapesten, az V. kerületben, Horn Gyula külügyminisztert, a Politikai Intéző Bizottság tagját a Külügyminisztériumban, Szűrös Mátyást, a Központi Bizottság tagját Hajdú-Bihar megyében és Kovács Jenőt, az MSZMP KB titkárát, a PIB tagját Szabolcs-Szatmár megyében választották meg küldöttnek, illetve küldöttjelöltnek. Annak ugyanis, hogy az MSZMP vezető testületeinek tagjait külön-külön küldötté válasszák, semmi akadálya sincsen. Hiszen a Központi Bizottság állásfoglalása, pontosabban javaslata úgy szól, hogy a kongresszuson szavazati joggal vegyenek részt a Központi Bizottság, illetve a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Arról azonban, hogy ők testületi tagságuknál fogva teljes jogú küldöttek lesznek-e, avagy sem, maga a kongresszus dönt majd, az ügyrend elfogadásakor. (MTI)
1989. augusztus 28., hétfő 18:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|