|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Háromoldalú középszintű politikai tárgyalások (1. rész)
|
1989. augusztus 25., péntek - A választással és a választójoggal kapcsolatos kérdéseket tekintette át pénteken a háromoldalú egyeztető tárgyalások középszintű politikai munkacsoportja. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Boros Imre, a harmadik oldalét Nagy Imre vezette.
A pénteki napirend megvitatása előtt az elnöklő Kósáné Kovács Magda (harmadik oldal) foglalta össze a csütörtöki tanácskozás azon szakaszát, amelyen a sajtó képviselői már nem vehettek részt. Bejelentette: a három fél megegyezett, hogy ezentúl a középszintű megbeszélések egész időtartama alatt jelen lehetnek a sajtó munkatársai. Ugyancsak nem látják akadályát annak, hogy a Magyar Televízió heti rendszerességgel adjon tájékoztató műsort a háromoldalú tárgyalások menetéről. Ezenkívül a középszintű politikai munkabizottság áttekintette a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvények módosításával összefüggő kérdéseket, valamint az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciákat. A Btk és a büntetőeljárási törvények módosításával kapcsolatban konszenzus van abban, hogy a felek minden olyan megoldást támogatnak, amely erősíti az állampolgárok biztonságérzetét. Egyetértés van abban a kérdésben is, hogy a katonák által elkövetett köztörvényes bűncselekményeket ezentúl polgári - és ne katonai - bíróság tárgyalja. Megállapodtak abban is, hogy a nyomozati eljárás maximális időtartama két hónap legyen. Ugyancsak egyetértettek a felek abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság első fokon ne vonhasson magához semmiféle ügyet. Az erőszakos eszközök alkalmazásának kizárásával kapcsolatos téma megtárgyalásakor a felek deklarálták: a politikai egyeztető tárgyaláson részt vevő személyeket emiatt semmilyen hátrány nem érheti. Ugyancsak megegyeztek abban is, hogy politikai meggyőződése miatt egyetlen munkavállalóval szemben sem alkalmazhatnak retorziót. Visszautalták viszont az albizottságokhoz az állampolgári jogok szószólója intézmény bevezetésének megvitatását, valamint az erőszak fogalmának definiálását. Nem született megállapodás a paramilitáris szervezetek ügyében. Ezzel kapcsolatban az MSZMP jelezte: a munkásőrséggel kapcsolatban új kompromisszumos javaslatot kíván előterjeszteni. Kósáné Kovács Magda összefoglaló tájékoztatója után Orbán Viktor (EKA) két kérdést intézett Pozsgay Imréhez. Először azt tudakolta, hogy miként fogadta a kormány azt a csütörtöki kérést, hogy járjon közben a Prágában fogva tartott Deutsch Tamás és Kerényi György szabadon engedése érdekében. (folyt. köv.)
1989. augusztus 25., péntek 21:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|