 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
A Minisztertanács dr. Manhercz Károlyt június 15-i hatállyal
művelődési miniszterhelyettessé; Auth Henriket és Reiniger Pétert
július 1-jei hatállyal ipari miniszterhelyettessé; dr. Tömpe Istvánt
augusztus 1-jei hatállyal pénzügyminiszter-helyettessé kinevezte.
A kormány csütörtöki ülésén rektori felmentésekről,
megbízásokról és egyetemi tanári kinevezésekről is határozott.
A személyi kérdések zárásaként a szóvivő beszámolt arról, hogy
jónéhány most felmentett vezető kormányzati tisztségviselő ezúttal
új funkciójában nem kezdi meg azonnal tevékenységét, hanem hat
hónapra - a korábbiakhoz hasonló anyagi feltételek között - a
kormány rendelkezési állományába kerül. A szükségletek, a személyi
kvalitások, ismeretek alapján, személyre szólóan különféle
feladatokat kaphatnak. Ez az új forma is jelzi a személyzeti munka
új törekvéseit, szándékait.
Napirenden szerepelt a polgári szolgálatról szóló előterjesztés,
amelyről Mórocz Lajos vezérezredes honvédelmi minisztériumi
államtitkár adott tájékoztatást. Utalt arra, hogy a polgári
szolgálat és a honvédelmi törvény módosítása között szoros az
összefüggés, hiszen a polgári szolgálat bevezetése hazánkban az
alternatív katonai szolgálat megalapozását, megteremtését jelenti.
Hozzátette: ez az alkotmányozási folyamatnak is része, ugyani az
érvényben lévő alkotmányban ellentmondás feszül a honvédelmi
kötelezettség és a lelkiismereti szabadság között. Ezt feloldandó,
az új alkotmánytervezet szerint az egységes honvédelmi
kötelzettségnek megfelelően a magyar állampolgár katonai
szolgálatot, illetve lelkiismereti okból azt helyettesítő polgári
szolgálatot teljesítene. A szolgálat lényegéről kifejtette:
lelkiismereti okból a hadkötelezett fiatal kérheti, hogy a katonai
szolgálat helyett a tanácsi szerv által jelölt munkahelyen polgári
szolgálatot teljesítsen. Ennek időtartama megegyezik a fegyveres
szolgálat idejével. A kérelmet összeíráskor, sorozáskor, legkésőbb
az eskí letételkor lehet benyújtani, s társadalmi bizottság bírálja
el. A döntésre a hadkiegészítési parancsnok illetékes.
A legtöbb kérdés ez utóbbi napirenddel kapcsolatban hangzott el.
A Népszava munkatársának kérdése arra vonatkozott: hogyan lehet a
lelkiismerti okot bizonyítani? Mórocz Lajos elismerte, hogy nehéz a
megítélés, hiszen a lekiismeret szélesebb, mint a vallás. Az
érintett életvitele, felfogása, megnyilatkozása alapján azonban
megfelelő döntés születhet.
A Magyar Hírlap tudósítója az iránt érdeklődött: mi történik
azokkal, akik - mint például a Jehova tanúi - polgári szolgálatot
sem hajlandók vállalni? (folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 21:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|