 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
 |
- Az első száz nap - 2. folyt.
|
Tulajdonképpen a mai magyar hatalmi leosztásban a kormányfő
pozíciája a legerősebb. Sokkal erősebb, mint korábban volt. Ha
analógiákban gondolkodnék, akkor olyan erős, mint a korábbi
egypártrendszerben az első titkár pozíciója volt. Tehát kizárólagos
szerepe van a legfontosabb személyi kérdések eldöntésében és úgy
látszik, hogy a személye körül alakul ki egy olyan hatalmi
hierarciha, amelyik alapján azt lehet mondani, hogy ezt a kormányt
megbuktatni a parlamentben tulajdonképpen nem lehet.
Ez köszönhető egyrészt a két nagypárt közötti egyezménynek,
másrészt az azóta megfigyelhető parlamenti működésnek egyaránt.
Tehát amikor azt mondjuk, hogy: száz nap elteltével mit mondhatunk?
Azt mondhatjuk, hogy van egy nagyon erős kormányfőnk, van egy vegyes
összetételű kormány, amelynek vannak erős személyiségei és gyenge
személyiségei, van egy olyan koalíció, ami most már állandó
támadások tárgya, főleg a kisgazda partnerek miatt. Az utolsó 8-10
napban nemcsak az ellenzék, független szakértők tömege is azt
feszegeti, hogy érdemes-e a Kisgazdapárttal fenntartani ezt a
koalíciót, vagy talán meg kellene próbálni az MDF-nek kisebbségi
kormányzás kereti között működni, talán még ennek is kisebb lenne a
belpolitikai ára, mint a kisgazda tehertétel.
Tehát ezeket az ember egybegondolja, akkor azt mondhatjuk, hogy
a száz nap ahhoz éppen elegendő hogy lássuk: elindult egy új hatalmi
politikai berendezkedés az útjára, ezen belül egy új kormányzati
struktúra, ez viszont új problémáknak a forrása is, és ma már inkább
azokra kellene választ adni, ami az elmúlt három hónap során új
problémaként fakadt. +++
1990. szeptember 1., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|