|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Vasfüggöny a magyar-román határon - francia sajtó (1.rész)
|
Lászzló Balázs, az MTI tudósitója jelenti:
Párizs, 1989. június 22. csütörtök (MTI-tud.) - A francia rádió és televizió állomások után a sajtó is bő terjedelemben számolt be a Románia által a magyar határon kiépített szögesdrót és árok akadályról, amit egyesek a vasfüggönyhöz, mások a berlini falhoz hasonlítottak.
A Le Figaro terjedelmes budapesti riportot közölt a Romániából átmenekültekről. Elmondja benne, hogy már sok köztük a román nemzetiségű is, akik ugyanarról panaszkodnak, mint a magyarok: ,,nyomor, a házuk lebontása, kényszermunkára vezénylés a családtól több száz kilóméterre, folyóvíz és fűtés nélküli tömeglakás, letartóztatások, kitoloncolások, öngyilkosságok... Elmenni, menekülni minél messzebbre. Elfelejteni a házukat, amit leromboltak, nem gondolni többet a területrendezésre, a városok és főleg falvak lerombolására,,. Van aki közvetlenül lopakodik át a határon, van aki Csehszlovákiaba kér kiutazást és onnan. Többségük szakmunkás, kisebb részük értelmiségi. Elgyötört arccal, könnyek nélkül mesélik, sorolják vég nélkül ,,a Kárpátok zsenijének bűneit, aki az új ember utópiáját kergeti azzal, hogy földbegyalul falvakat, áthelyez egész lakosságcsoportokat és kényszermunkára vezényli képzettségüktől függetlenül az embereket,,. A munkások a hiányra, az éhbérekre, az értelmiségiek a lábbal tiport emberi jogokra panaszkodnak és nem értik, miért nem fogadják be őket a nyugati országok. A Liberation egy cserjés határszakaszon átérkező menekültcsoport fényképével illusztrált oldalas bécsi tudósításban számolt be a vasfüggöny építéséről. ,,Miközben Magyarország a nagy nyilvánosság előtt szétkürtölve bontja le a hírhedt vasfüggönyt, ami elválasztotta Ausztriától, Románia kétségbeesett igyekezettel épít egyet a maga magyar határán. Mi sem példázhatná jobban a politikai különbségeket a szocialista tábor két egykori testvérországa között, amikor a magyar rendszer egyre nyitottabb nyugatra, Ceausescu elnök pedig egyre dacosabban szegül szembe a peresztrojkával.,, A tudósítás elmondja, hogy naponta ma is 15-20 menekült ér át a határon és már jó harmincezren lehetnek Magyarországon, amely egyre nehezebben látja el őket. Megállapítja, hogy a menekülés fő oka a falurombolás és hogy a tavaly júniusi budapesti tömeggyűlés óta gyorsan éleződött a két ország viszonya, ami kisugárzik a bécsi és a párizsi európai tanácskozásokra is. ,,Ez a polémia mindenesetre élénk vitákat igér a VSZ következő ülésén, július 7-én Bukarestben, ahol a Szovjetuniónak lesz elég baja, amíg lecsillapítja a testvérországok torzsalkodását,, - fejezi be cikkét a Liberation. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök 11:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vasfüggöny a magyar-román határon - francia sajtó (2.rész)
|
A Párizsban megjelenő amerikai International Herald Tribune szintén arra mutatott rá, hogy miközben Magyarország lebontja a maga műszaki határzárat nyugati határán, Románia most építi ki. Idézte Hámos Lászlótól, az erdélyi magyarok emberi jogi alapítványának elnökétől, hogy a vasfüggöny keletre költözött. Megemlítette, hogy az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi találkozón a brit nagykövet, Sír Anthony Williams már neki is szegezte a kérdést a román küldöttnek a szögesdrótról, de nem kapott választ. A brit diplomata később azt mondta a Reuter hírügynökségnek, hogy Európának ,,nincs szüksége még egy berlini falra,,. A lap a magyar küldöttségvezetőtől, Erdős Andrétól azt idézte, hogy egyelőre nem szándékozik felvetni a kérdést a találkozón időhiány miatt, meg nem nevezett nyugati diplomatáktól pedig azt a kétkedést, hogy ha a románok már ennyire előrehaladtak a szögesdrót akadály kiépítésével, vajon miért nem tették ezt szóvá előbb a magyarok. Vélekedésük szerint talán épp a párizsi találkozó végére akarták időzíteni. A Le Quotidien de Paris harmadoldalas, térképpel illusztrált hírügynökségi jelentést, a l,Humanité rövid hírt közölt. +++
1989. június 22., csütörtök 11:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|