Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 17.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az EKA nyilatkozata

"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség, DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:

Irányzatok és események

"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat menekülttáborrá. A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi Ausztriába."

Csoóri Moszkvában (1.rész)


1990. május 16. szerda (MTI-Panoráma) - 1966-ban jártam itt
utoljára. Azóta nem jöhettem, aminek nem elsősorban az itteniek
voltak az okai, hanem inkább az otthoniak - nyilatkozta az MTI-nek
röviddel Moszkvából történt szerdai elutazása előtt Csoóri Sándor. A
költő ezúttal a magyar kultúra jeles képviselőjeként érkezett a
szovjet fővárosba, hogy részt vegyen a moszkvai magyar kulturális
központ hivatalos megnyitóján.

    - Pedig előtte, 1963-tól nagyon jó kapcsolatom volt Grigorij
Csuhrajjal, akivel közös filmet is terveztünk. Csuhraj akkor ablakot
nyitott számomra egy másik Oroszországra is. Rengeteg olyan dolgot
mondott el háborús életéből, amelyet akkoriban még nem volt ildomos
nyilvánosan közölni. Már a hatvanas években olyasmiről beszélt, ami
érzékeltette, hogy itt egy másik Oroszország, egy másik világ képe
is feldereng. Később Elem Klimov volt az, aki hozta a híreket, és
megerősítette: igenis van egy komoly együttgondolkodó értelmiség
Moszkvában. Ez a szellemi közeg a későbbiek során természetesen
dobta ki magából, dobta fel Szaharovot és a többiket.

    Csoóri Sándor utalt arra, hogy noha nem mint politikus, hanem
mint a magyar kultúra képviselője érkezett a moszkvai megnyitóra, a
szovjet fővárosban eszmecseréket folytatott több befolyásos szovjet
politikussal is, így Valenytyin Falinnal, az SZKP KB nemzetközi
osztályának vezetőjével, Georgij Sahnazarovval, Gorbacsov
tanácsadójával, Gavriil Popovval, Moszkva tanácselnökével, Nyikolaj
Gubenko kulturális miniszterrel és másokkal.

    - Furcsa módon csak részben beszéltünk politikáról, sokkal
inkább a kulturáról, az egész emberiséget érintő erkölcsi és
szellemi kérdésekről cseréltünk eszmét. Olyanokról, amelyek minden
értelmiségiben felvillannak: mi lesz a következő évtizedek
értelmiségi feladata? Hogyan építhetők fel a politika által
lezüllesztett emberi és nemzetek közötti kapcsolatok? Csak egy
birodalmi gondolatot kell-e lebontani vagy föl kell-e valami mást
építeni. Emlékszem, odahaza néhány évvel ezelőtt egy tételt
állítottam föl magamnak: ha a Szovjetunió demokratizál, abba fog
belebukni, ha nem demokratizál, akkor abba. Ezek a hamletinél is
nehezebb kérdések. Annak örülök, hogy ezek a vezető politikusok,
Popovtól Falinig, tisztában vannak ezzel. (folyt.)



1990. május 16., szerda 18:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Csoóri Moszkvában (2.rész)


- Az emberiség életében a politikának soha sem volt annyira
közvetlen hatása az emberi történelemre, mint most - fűzi hozzá. A
további témákról szólva elmondta:

    - Sokat beszéltünk arról, lehet-e elit nélkül megváltoztatni egy
ország stílusát? Ha nem, akkor hogyan lehet jó értelemben vett
elitet kinevelni? Mert az bizonyos, hogy minden haladás feltétele a
műveltség, és ez vonatkozik a gazdaságra is. A szervesen gondolkodó
emberek sokasága és elitje kellene. Nagyon természetes lett volna,
ha akár a német kérdésről, akár Magyarország és a Szovjetunió
viszonyáról beszélgetünk. Mégis azt gondoltuk - vagy inkább éreztük,
mert így kanyargott a beszélgetés -, hogy sokkal inkább arról
érdemes tanácskoznunk, miként lehet a megromlott viszonyokat úgy
újjáépíteni, hogy azok a kultúrateremtés alkalmai lehessenek.
Javasoltam, hogy ne nagyszabású szellemi találkozókat rendezzenek,
hanem ültessenek le 15-20 embert, akik minden látványos propaganda
nélkül cserélhetik ki nézeteiket. Az ilyen összejövetelek alkalmasak
lennének az előítéletek fokozatos feloldására, lebontására is.

    - A kétoldalú kapcsolatok minden megbeszélésen fölmerültek, de
természetesen ilyen beágyazottságban. Mindenütt megjegyezték, hogy
nagyon szeretnék, ha az új miniszterelnök mielőbb vendégségbe jönne
Moszkvába. Konkrét meghívás nem volt, csupán beszéltünk erről. Ezt
mindketten szeretnénk, az igény kölcsönös. Az volt a jó, hogy
tulajdonképpen mellékesen politizáltunk. Az, amire alapoztuk ezt a
jövőbeni találkozást, az egészen más volt: nem a politika szárazabb,
szikesebb, gyakorlati elképzelései, lehetőségei, hanem egy sokkal
szellemibb kapcsolatkeresés.

    Csoóri Sándor külön is kitért Gavriil Popovval folytatott
eszmecseréjére. Mint mondotta, nem csak okos, szellemes, de meghitt
beszélgetést folytatott a moszkvai tanács új első emberével.

    - Kiderült, hogy a legradikálisabb ember a legegyszerűbben és
legtisztábban gondolkozó egyéniség. Az ő radikalizmusa nem abban
van, hogy erőszakos és rámenős. Az ő radikalizmusa a nagyon is
emberi gondolkodásban ölt testet, vagyis a politikát is az emberi
viszonylatokba helyezi bele. Egyetértettünk egyebek között abban,
hogy több párt léte önmagában még nem jelent többpártrendszert. A
politikai kultúrát kell odáig emelni, hogy a több pártból
többpártrendszer lehessen. (folyt.)



1990. május 16., szerda 18:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Csoóri Moszkvában (3.rész)


A mostani moszkvai látogatás jellegéhez visszakanyarodva Csoóri
Sándor kifejtette:

    - Nem pártemberként jöttem, és partnereim is úgy vélték: nem ez
ez a legfontosabb. A kapcsolatkeresés új stílusát ízlelgettük,
anélkül, hogy kimondtuk volna, hogy mi most kapcsolatot akarunk
keresni. Falinnal például szóba került ,56. Nagyon alaposan
vitakoztunk, beszélgettünk, ő is mondott új szempontokat és mi is. A
beszélgetés vége az lett, hogy egyetértettünk: újra kell gondolni az
egészet a dokumentumok alapján, és erre ők is készek. Az volt a
legmegnyugtatóbb, hogy a legkényesebb kérdések mellett lehetett szót
váltani a további kapcsolatokról.

    Valentyin Falin egyébként magyar vendége előtt kijelentette:
tudomásul kell venni, hogy a XX. század legfőbb ellentmondása nem a
szocializmus és a kapitalizmus, hanem a politika és az erkölcs
között feszül.

    Csoóri Sándor az MTI moszkvai irodájának adott nyilatkozatában
tapasztalatait összegezve annak a véleményének adott hangot, hogy
Moszkva támogatja a magyarországi reformokat, azok sikerét kívánja.
Ez szerinte mindenekelőtt abból a megfontolásból fakad, hogy ,,ha
egy kis műhelyben jól zajlanak a dolgok, akkor azt már nagyban is
könnyebb megvalósítani,,.

    - A beszélgetések folyamán megnyilvánult természetes rokonszenv
egyértelműen a szovjet vezetés támogatást jelezte. Mint ahogy az is,
hogy a bizalom jeleként őszintén megosztották velünk gondjaikat is.

Dorogi Sándor (Moszkva), MTI-Panoráma



1990. május 16., szerda 18:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD