|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. augusztus 30., szerda - A SZOT elnöksége felfüggeszti tárgyalóküldöttsége további résztvételét a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon, s azzal a javaslattal fordul a SZOT jövő hét szerdára összehívott plenáris üléséhez, hogy a küldöttség meghatalmazását véglegesen vonja vissza - tolmácsolta a SZOT elnökségének állásfoglalását Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára szerdán délután a parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalás elején. A nyilatkozat rámutat: a szakszervezetek számára a tárgyalások fontos tétje volt, hogy az érdekképviseletek eredményes működését segítő közjogi és politikai feltételek jöjjenek létre és olyan gazdasági programok szülessenek, amelyek a bérből és fizetésből élők, a munkavállalók érdekeit is be tudják fogadni a gazdasági átalakulás folyamatába.
A SZOT elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy a szakszervezetek számára meghatározó fontosságú gazdasági tárgyalások nem lendültek túl a szakértői viták szintjén, és alig van remény arra, hogy a vitáknak megállapodásokban, normatív jogszabályokban rögzített következményei legyenek. Még súlyosabbnak tartja azt a tényt, hogy a politikai egyeztető tárgyalások egyre nyilvánvalóbban kizárólagosan pártközi fórummá válnak. A harmadik tárgyaló fél számos fontos kérdésben esélytelenül próbál érvényt szerezni álláspontjának. Mindez önmagában nem ok arra, hogy a szakszervezetek végső következtetésre jussanak a tárgyalásokon való résztvételüket illetően; az azonban igen, hogy az Ellenzéki Kerekasztal a közvélemény előtt is ismert módon megkérdőjelezte a harmadik tárgyaló fél egyenjogúságát, lehetetlenné téve, hogy valóban háromoldalú konszenzus szülessék. A harmadik tárgyaló fél az egyenjogúságát érintő vitában sajnálatos módon egyedül maradt. A SZOT elnöksége mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ily módon a társadalmi szervezetek képviselőinek nem szánnak valós szerepet a jövő formálásában. A testület úgy ítéli meg, hogy a munkavállalók nagy tömegei szorulhatnak ki a békés átmenetet szolgáló politikai és gazdasági feltételek alakításából. A szakszervezetek tárgyaló küldöttsége jog nélküli, csupán felelősséggel bíró szervezeteket képviselve nem kíván részt venni a politikai egyeztető bizottság munkájában. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 18:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
|
Az MSZMP delegációjának vezetője, Pozsgay Imre őszinte sajnálatát fejezte ki a SZOT lépése miatt, s annak a reményének adott hangot, hogy a döntés nem végleges. Ezt követően bejelentette, hogy az MSZMP küldöttsége a munkahelyi pártszervezetek működésével kapcsolatban a Központi Bizottsághoz folyamodott megerősítésért, s ezért kérte, hogy erről csak a jövő héten folytassák a tárgyalásokat. Az Ellenzéki Kerekasztal küldöttségének vezetője, Varga Csaba kijelentette, hogy az EKA megérti a problémát, s hozzájárul a halasztáshoz. Ezt követően Orbán Viktor az EKA nevében köszönetet mondott Pozsgay Imrének azért a közbenjárásért, amelyet a Prágában letartóztatott ellenzéki fiatalok ügyében tett. Orbán Viktor hangsúlyozta: az EKA külön köszöni Pozsgay államminiszter személyes közbenjárását, különös tekintettel arra, hogy a felek között nyilvánvalóan meglevő politikai különbségek ellenére össznemzeti ügynek tekintette a letartóztatott fiatalok ügyét. Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság képviselője - jóllehet a pártok működésének kérdését elnapolták - szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy ebben a kérdésben a legutóbbi ülésen a harmadik oldal nem képviselt egységes álláspontot. Hangsúlyozta: a Münnich Ferenc Társaság elvileg ellene van annak, hogy a munkahelyen megtiltsák a pártok működését. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 18:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)
|
Ezt követően tértek át az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdésekre, elsőként a köztársasági elnöki intézményről szóló téma megvitatására. A bizottsági előterjesztésből ismételten kiderült, hogy ebben a kérdésben közeledtek a legkevésbé az álláspontok. A felek csupán abban értenek egyet, hogy szükség van az Elnöki Tanács megszüntetésére, illetve a köztársasági elnöki intézmény bevezetésére. Ez utóbbi módozatairól azonban jelentősek a nézetkülönbségek. A patthelyzet áthidalására az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatot terjesztett be. A javaslatcsomag értelmében az EKA indítványozza az államfő, illetve a köztársasági elnöki intézmény bevételét a módosított alkotmányba. A módosításban szereplő köztársasági elnöki intézménynek koncepciójában, lényegét illetően az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak kell megfelelnie, kiegészítve az államfő jogkörét a hadsereg-főparancsnoki jogkörrel. A javaslat értelmében a köztársasági elnök megválasztására a parlamenti választásokat követően kerüljön sor, s addig a parlamenti elnök gyakorolja az államfői jogkört. Az indítványt ismertető Antal József rámutatott, hogy ezzel a magyar közjogi hagyományoknak megfelelő köztársasági elnöki intézmény jönne létre. A javaslat egy-egy példányát az EKA tanulmányozásra átnyújtotta a másik két félnek. Tekintettel az EKA indítványának nagy jelentőségére, a harmadik oldal és az MSZMP egyetértett abban, hogy a most benyújtott indítványt előbb szakértői szinten tanulmányozzák, s később térnek rá vissza. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
|
Az MSZMP szerint már most fel kell állítani az alkotmánybíróságot, mert ennek segítségével jogrendszerünk számos anomáliája felszámolható lenne. Mint elhangzott, az Alkotmányjogi Tanács erre nem képes. Az EKA szerint az átmeneti időszakban nincs szükség az alkotmánybíróság felállítására, és lényegében hasonlóan vélekedett a Harmadik Oldal is, de mindkét fél egyetértett azzal, hogy a szakértők folytassák erről a tárgyalásokat. Pozsgay Imre elfogadta a javaslatot, majd előterjesztette az MSZMP új álláspontját a munkásőrséggel kapcsolatban. Eszerint a munkásőrséget a honvédség kötelékébe kellene tagolni, mégpedig a világon sok helyen működő nemzeti gárda szabályai szerint. Minden párt tagja beléphetne a munkásőrségbe, szimbólumait, egyenruháját pedig ennek megfelelően kellene átalakítani. Az EKA kérte, hogy ezt a javaslatot írásban nyújtsa be az MSZMP, s megkérdezte, hogy milyen funkciót szánnak a munkásőrségnek a honvédségen belül. A Harmadik Oldal hozzátette, hogy célszerű lenne meghallgatni a honvédség és a munkásőrség képviselőjét is erről a kérdésről. Ezt követően Pozsgay Imre kompromisszumos javaslatként előterjesztette, hogy az alkotmánymódosítás során a fegyveres erők, testületek felsorolásából maradjon ki a munkásőrség. Az EKA képviselője szerint az alkotmányban meg kellene tiltani politikai célú fegyveres testületek létrehozását. Ezt a javaslatot Pozsgay Imre elfogadhatónak tartotta, és szakértői bizottsági vitára javasolta. Az alkotmány bevezető részében az MSZMP szerint rögzíteni kellene: ,,A Magyar Köztársaság független, demokratikus és szocialista jogállam,,. Az Ellenzéki Kerekasztal azonban továbbra is kitartott amellett, hogy a szocialista jelző kerüljön ki az alkotmányból. Helyette új szövegtervezetet terjesztettek elő, amely az EKA szerint az általánosan elfogadható haladó európai értékeket tükrözi. A harmadik oldal sem ragaszkodott a szocialista jelzőhöz, s végül abban állapodtak meg, hogy a szakbizottságok foglalkozzanak tovább ezzel a témával. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy szerinte a szocialista jelző nem akadályozza az ettől eltérő politikai berendezkedésre való törekvést. Erre Orbán Viktor (EKA) megkérdezte, hogy akkor mi szükség van a szocialista jelzőre. Az MSZMP delegációjának vezetője úgy válaszolt, hogy ennek történelmi és aktuális okai vannak, s a bizottsági vita után térjenek vissza erre a kérdésre. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
Az alkotmánymódosítással összefüggő kérdések sorában rövid vita után megállapodtak abban, hogy a munka kiemelt szerepét nem szükséges deklarálni. Ezt követően megtárgyalták, hogy mely funkciókkal összeférhetetlen a képviselői státusz. Konszenzus van abban, hogy nem lehetnek országgyűlési képviselők: az államfő, a bírók, az ügyészek és a fegyveres testületek tagjai, valamint egyéb államigazgatási szervek dolgozói. Utóbbiak körének meghatározását azonban visszautalták a szakbizottsághoz. Némi vita után végül is elfogadták az Ellenzéki Kerekasztalnak azt az érvelését, miszerint nem lenne célszerű kizárni a parlamenti képviselők sorából a minisztereket és az államtitkárokat. Antal József (EKA) ezzel kapcsolatban azzal érvelt, hogy ha a minisztereket és államtitkárokat kizárnák, az hátráltatná a megfelelő politikai elit kialakulását, másrészt magában rejtené egy laikus parlament, illetőleg egy hivatalnokkormány létrejöttének veszélyét. Ugyancsak egyetértés mutatkozik mindhárom fél között, hogy szűnjék meg az alkotmányban a különbíróságok létére vonatkozó rendelkezés. Ezek közül, úgy tűnik, legfeljebb a katonai bíróságok maradnak meg, de indokoltnak tartják ezek jogkörét is korlátozni, nevezetesen, hogy csak a katonák által elkövetett katonai bűncselekményekben ítélkezhessenek. Ezzel kapcsolatban valószínűleg konszenzus születik arról az EKA javaslatról is, hogy a rendőrségi állományba tartozók feletti ítélkezés kerüljön ki a katonai bíróságok hatásköréből. Ugyancsak a különbíróságok megszüntetésének útját jelzi a felek egyetértése atekintetben, hogy a munkaügyi bíróságokat egy idő után meg kell szüntetni, a hatáskörükbe tartozó ügyekkel pedig majd a polgári bíróságoknak kell foglalkozniuk. A szabadságjogok alkotmányos korlátozásának kérdését visszautalták a szakbizottsághoz. Végül a címerrel kapcsolatos kérdéseket tekintették át, s némi vita után a felek úgy döntöttek, hogy ezeket a szakbizottság újólag vizsgálja meg. Hasonlóképp vélekedtek Szabad György (EKA) javaslatáról, aki indítványozta, hogy a korona iránti tiszteletet deklarálják az alkotmányban. A javaslattevő célszerűnek ítélte, hogy egyes ünnepélyes megnyilatkozások - a köztársasági elnök, a kormánytagok és a hadsereg főbb vezetőinek eskütétele - a korona jelenlétében történjenek. Csikós József (MSZMP) bejelentette: az MSZMP megállapodott a televízióval arról, hogy heti 50-60 perces műsorban rendszeresen tájékoztatást adnak a háromoldalú tárgyalásokról. Javasolta, hogy az MSZMP, az EKA és a harmadik oldal delegációjának egy-egy tagja segítse a műsor szerkesztését. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 21:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (6. rész)
|
Az első ilyen adást szeptember 15-én sugározza a televízió. Az EKA egyik képviselője megkérdezte, hogy miért kell még több, mint két hetet várni ezzel, mert az események rendkívül gyorsan zajlanak. Pozsgay Imre is egyetértett azzal, hogy szükség lenne az első ilyen műsor előrehozására, s javasolta, hogy az illetékes szakbizottság foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A középszintű politikai egyeztető tárgyalások hétfőn a nyilvánossággal összefüggő kérdések megvitatásával folytatódnak. (MTI)
1989. augusztus 30., szerda 21:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|