 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
- Thatcher Budapesten - 1. folyt.
|
És hogy alakul a helyzet az ellenkező irányból? Mint a Times mai
számában oly helyesen megállapítja, az alatt a tizenegy év alatt,
melyet Thatcher az angol kormány élén töltött, itt Angliában
nagyjából megvalósította azt, amiért a magyarok évek óta küzdöttek,
és ami után áhítoztak: felgöngyölte és felszámolta nemcsak a
szocializmus hamis tanait, hanem mindazt, ami ezekből következett -
az elburjánzott bürokráciát, a Csáki szalmája elvének alapján egyre
nagyobb veszteséggel dolgozó állami vállalatokat. És általában azt
hirdette, hogy mindenki igyekezzék megállni a maga lábán, s ne
várja, hogy majd az állam gondoskodik róla, és így a szájába repül a
sült galamb.
Ezért nem is próbált megalkudni olyan felemás "üssük agyon, de
ne nagyon
" jellegű újabb vágású kommunistákkal, mint például
Lengyelországban Rakowski, Kelet-Németországban Krenz vagy
Magyarországon Pozsgay. Ez a magyarázata az angol miniszterelnök
népszerűségének Kelet-Európában.
A Nagycsarnokban tett egykori látogatása lényegében jelképes
volt. Margaret Thatcher, mint jó háziasszony tudja, hogyan kell
háztartást vezetni, és az államháztartás alapja sem lehet más, mint
az egyre terjedő magánszektorban kiépítendő piacgazdálkodás. +++
1990. szeptember 18., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|