 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar nagykövet a Vatikánban
|
-----------------------------
München, 1990. szeptember 15. (SZER, Világhíradó) - Átadta
megbízólevelét a pápának Magyarország vatikáni nagykövete - ilyen
sem volt vagy 45 évig.
- Ma délelőtt valóban teljes értékűvé vált a diplomáciai
kapcsolat az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között,
azzal, hogy az 1945 óta első szentszéki magyar nagykövet: Keresztes
Sándor átadta megbízólevelét II. János Pálnak.
A pápai palotában lefolyt rövid ceremónia legfontosabb eleme az
a két beszéd volt, amelyet a nagykövet és a pápa - francia nyelven -
egymáshoz intézett. Bennük ugyanis megfogalmazódott: miként látja az
egyik fél a másikat, milyen elvárásai vannak vele szemben?
A legfőbb témákat illetően nagy egyetértés olvasható ki e
megnyilatkozásokból -, de nem lehet nem észrevenni bizonyos
hangsúlyeltolódásokat. A diplomáciai kapcsolatok felvétele tényét
mindketten örömmel állapították meg, és a nagykövet is, a pápa is
utalt arra, hogy ez a fejlemény összefügg a Magyarországon végbement
demokratikus átalakulással.
A mai, szabad Magyarország külpolitikai törekvéseiről azt
állította Keresztes nagykövet, hogy országa méltósággal csatlakozni
akar az egyesülő, szolidáris nemzetek közösségévé váló Európához,
igen nagy jelentőséget tulajdonít a helsinki párbeszédnek, és
legfőbb óhaja a béke, az országok és népek közötti kölcsönös
megértés, valamint az együttműködés előbbrevitele.
Ebben az összefüggésben említést tett arról is, hogy
Magyarországnak - az előző rendszerből átörökölt gazdasági
nehézségei miatt - nemzetközi pénzügyi és gazdasági segítségre van
szüksége. (folyt.)
1990. szeptember 15., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|