 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
Gyulai tüntetés
|
München,1989. december 21. (SZER, Magyar híradó) - Nemrég még
csak Temesvár, Arad és a többi erdélyi városok, ma már Bukarest is.
Ceausescu, aki minden beszédében visszatérő fordulatként beszélt
fasiszta csőcselékről, a belső és a külső ellenség aknamunkájáról,
most ugyanezzel váratlan - legalábbis a számára váratlan - hatást
ért el. Valami olyasmit, ami Gerő Ernő 1956. október 23-iki beszédét
követte: hosszú idő után első ízben nyíltan is fellázadtak alattvalói.
A magyar kormány erélyes lépései nem feledtethetik a Kádár-kormányzat
felelősségét a mostani véres eseményekben. A kormányzat mellett
azonban a társadalom is megmozdult, magyarok és románok egyaránt.
Először Gyuláról jelentkezik tudósítónk, aki arról számol be:
mit lehet tudni a romániai újabb fejleményekről:
- Bukarestben bejött a papírforma: Ceausescu tegnap még
huligánokat és fasisztákat okolt a temesvári események miatt, akiket
külföldi reakciós körök támogattak. Az utca halálra félemlített
embere arról nyilatkozik a bukaresti rádióban, hogy a történtekért
külföldi fasiszta körök a felelősek, akiket - úgy mellékesen -
romániai huligánok támogattak. Így változik át lassan a felelős
szerepe, s így igyekeznek Bukarestben Magyarországból bűnbakot
csinálni.
A gyulai magyar-román határátkelőhelyről jelentkezem, ahol
teljes a - szó leszorosabb értelmében vett - halotti nyugalom.
Lélek se ki, se be. Azaz, amint az őrparancsnok elmondta: 23 kamoin
érkezett Románia felől és 26 utazott be oda a nap folyamán, jó
részük török. S a pár kilométerrel arrébb zajló tragédiákról csak
egy fekete zászló árulkodik, melyet szintén a parancsnok húzatott
fel a magyar köztársasági lobogó mellé, a határ-zászlóárbócra,
emlékezvén Temesvárra.
1989. december 21., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|