 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
- Bihari Mihály a román helyzetről - 2.folyt.
|
Ez feltétlenül megnyugtatóan hatott a magyarokra, a magyar
politikai közvéleményre, amelyben élt egy félelem: hogy az NDK-ban
és Csehszlovákiában megindult radikális változások után Magyarország
esetleg háttérbe, vagy a harmadik-negyedik vonalba szorul - mind
a Nyugat figyelmét, mind pedig a német segítséget illetően. Ebből a
szempontból rendkívül megnyugtatóak voltak Kohl kancellár szavai.
- Köszönöm ezt a felmérést, és azért tértem egy mellékvágányra -
legalábbi úgy tűnik, mellékvágányra a Kohl-reakciót kérdezve -,
mert következő kérdésem az lesz: képzeld magad a románok helyzetébe,
a román nép helyzetébe, nemcsak az erdélyi magyarok, hanem egész
Romániai nép helyzetébe. Tudják és hallják azt, hogy a változásnak
az egyik élesztője Kelet-Németország (sic
) kancellárja
Magyarországon van, hallják innen-onnan, amit Magyarországon
mondott. Milyen kihatással lesz - gondolod - ez a románoknak a
lelkiállapotára és a dominó-effektusra?
- Én azt gondolom, hogy nem Kohl kancellár budapesti látogatása,
vagy nyilatkozata lesz a döntő láncszem a román nép, vagy a
Romániában élő magyarok számára. Azt gondolom, hogy az ottani
belpolitikai események a döntőek. Döntőek továbbá azok az események,
amelyek most már - Romániát és Albániát leszámítva - az összes
európai szocialista országban megindultak, beleértve most már
Bulgáriát is, Csehszlovákiát és az NDK-t is. Ezek azok, azt hiszem,
amelyekből bátorítást és erőt merítenek a kitartáshoz.
Kohl kancellár és a Nyugat figyelme, amely kitüntetően eléri
Magyarországot és a többi szocialista országot is, inkább egy
közvetett hatást, nyugtató hatást gyakorolhat, illetve a jövőbe
vetett hitet növelheti -, különösen azért, mivel tudjuk jól, hogy
Erdélyben nagy számban élnek - a tömeges kivándorlás ellenére is -
német származásúak, akiknek az anyaországgal való kulturális és
rokoni kapcsolataik biztos, hogy befolyásoló szerepet töltenek be a
romániai belpolitikai eseményeket illetően.
1989. december 18., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|