|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. február 21., szerda - Az Országgyűlés kereskedelmi
bizottságának szerdai ülése első napirendi pontként
magánkereskedelemről tárgyalt. Baradlai György, a KISOSZ elnöke
elmondta, hogy a kiskereskedők helyzetét számos kormányzati
intézkedés nehezíti. Sérelmezik például az adózási, a
társadalombiztosítási és a vámelőírásokat, a helyiség-gazdálkodás
egyes szabályait, valamint a számlaadási kötelezettség miatt növekvő
adminisztrációt. A KISOSZ elnöke arról is szólt, hogy a múlt év
végén több mint 43 ezer volt a magánkereskedők száma, közülük 13
ezren falun, 30 ezren pedig a városokban tevékenykednek. A
kiskereskedők száma általában növekszik a megyékben, kiugróan magas
arányban Baranya, Veszprém, Nógrád és Győr-Sopron megyében.
Hellner Károly (Budapest) a vitában annak a véleményének adott hangot - s ehhez mások is csatlakoztak -, hogy a korszerű magánkereskedelemhez feltétlenül hozzá tartozik a számlaadás, ami egyrészt az adózás szempontjából, másrészt pedig a vásárlók érdekeinek védelmében szükséges. Azt javasolta a képviselő, hogy a magánkereskedők kapjanak türelmi időt a megfelelő feltételek megteremtéséhez. Martonosi István, a KISOSZ Csongrád megyei szervezetének titkára viszont úgy vélekedett, hogy a bonyolult adóügyi adminisztrációs feladatok elvégzésére a kiskereskedők túlnyomó része - 80-85 százaléka - képtelen, így szakértőt kell alkalmazniuk. Előfordul az is, hogy amíg egy kiskereskedő 40 ezer forintot fizet adóba, addig 48 ezer forintot kell a könyvelőjének utalnia. Nehezményezte azt is, hogy ismeretei szerint a magánkereskedők még egy fillért sem láttak a vállalkozói hitelekből. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az utóbbi időben számottevően oldódtak a magánkereskedelem politikai, jogi és gazdasági korlátai. Ezt mutatja az is, hogy 1985-höz viszonyítva 54 százalékkal nőtt a kereskedők száma. Tájékoztatásul közölte, hogy azokban az esetekben, amikor valóban hátráltatja a munkát a nyugtaadás - így például utcai árusításnál -, van lehetőség egyedi mentesség kérésére.
Ezt követően ez a bizottság is megtárgyalta Kovács András (Heves megye) képviselő interpellációját, ugyanis a Parlament elmúlt ülésszakán adott miniszteri választ a képviselő nem fogadta el. Kovács András ragaszkodott a jugoszláviai cukorrépa-feldolgozás témájának újbóli tárgyalásához, annak ellenére, hogy az előző napi mezőgazdasági bizottsági ülésen sommás minősítés hangzott el. (folyt.köv.)
1990. február 21., szerda 17:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|