 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
A Fidesz Választmányának nyilatkozata (OS)
|
1989. december 21., csütörtök - Az öröm és a felháborodás kettős
indulata jár át bennünket.
Az örömé, mert Románia meggyalázott népei, románok, magyarok és
a többi nemzetiség felkeltek a kommunista diktatúra ellen.
Magyarország, Lengyelország, NDK, Bulgária és Csehszlovákia után ők
is nemet mondanak a több évtizedes szovjet típusú rémálomra, a
nélkülözésre, a titkosrendőrségre, a kihallgatásokra, a vallási és
nemzetiségi elnyomásra, az emberi jogok sárba tiprására, a családot
sem kímélő félelem légkörére. Igent mondanak azonban a vérbe fojtott
1977-es Zsil-völgyi bányászsztrájkhoz, az 1987-es brassói
munkásfelkeléshez, Doina Cornea asszony és Tőkés László eltökélt
példaadáshoz hasonlóan, a szabadságra és az emberi méltóságra.
Az öröm érzése jár át bennünket, mert már nagyon régen
sóvárogjuk, hogy magyar testvéreink sorsa jobbra forduljon, hogy a
román és a magyar nép közötti mély szakadék megszűnjék, hogy Románia
népei felismerjék a közös ellenséget, a nacionálkommunista
elnyomást.
Ugyanakkor, a többezer temesvári ember lemészárlása,
tömegsírokba vetése, a nemzetiségi lakosság terrorizálása
mélységesen megrendít és felháborít bennünket. Tiltakozunk
A felkelésben hősi halált halt fiatalokat, nemzetiségi
hovatartozásuktól függetlenül, a Fidesz tiszteletbeli tagjainak
tekintjük.
Felhívjuk a világ kormányait és népeit, hogy helyezzék Romániát
teljes embargó alá.
Felhívjuk a magyar kormányt, hogy követelje az ENSZ Biztonsági
Tanácsa összehívását. Követeljük, hogy utasítsa ki az országból azt
a román diplomatát, aki a követsége előtti tüntetők közé hajtott
gépkocsijával.
A Fidesz felhívja Magyarország lakosságát, hogy december 24-én,
szenteste vegyen részt a Hősök terén tartandó ökumenikus
istentiszteleten, amelyet a Romániában szabadságért küzdőkért
ajánlunk fel.
Éljen egy jövőbeni független, demokratikus Románia
Virágozzék Erdély és Románia egészének magyarsága és a
megszülető román-magyar megbékélés
(OS)
1989. december 21., csütörtök 11:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|