|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (4. rész)
|
Ez ügyben fontos feladat vár a magyar Országgyűlésre is, esetleg népszerűtlen törvényhozói intézkedések formájában - mondta. Hangoztatta, hogy nem áll szándékában a Parlament döntésébe beavatkozni, mégis azzal a kéréssel fordult a Ház felé: bátor és messzire látó határozatokkal tárjanak ajtót országuk gazdasági struktúrájának megújhodása előtt. E bátor strukturális lépésekkel elképzelhetőek az együttműködés olyan formái, amelyek a régió reformországainak társult tagi viszonyához vezethetnek az Európai Közösségben. Ezzel kapcsolatban a kancellár megelégedéssel szólt arról, hogy Magyarország a közelmúltban felvételét kérte az Európa Tanácsba. Mint mondta, az NSZK örömmel támogatja Magyarország kérelmét. Helmut Kohl ,,okosnak és előretekintőnek,, ítélte a magyar külpolitikát, mert felismerte a helsinki folyamatban Európa mai nemzedékének nagy lehetőségét, a világrész békés jövője érdekében: - Magyarország a nehéz időkben is újra és újra a jövőbe mutató impulzusokat adott a helsinki folyamatnak, és ezzel eleget tett a közepes és kis országok különleges felelősségéből fakadó kötelességének. A helsinki folyamat nélkül Közép-, Kelet- és Dél-Európa országaiban nem vált volna lehetségessé a reformmozgalom kibontakozása és fejlődése, valamint a Nyugat és Kelet között nem fejlődhetett volna ki a bizalom, a leszerelés és a fegyverkezési ellenőrzés előrehaladásának elengedhetetlen előfeltétele. A máltai amerikai-szovjet csúcstalálkozó reményt ad, hogy ezen a téren a jövő évben további előrehaladás várható. Magyarország és az NSZK közös érdeke, hogy az európai hagyományos haderőkre vonatkozó első egyezmény létrejöjjön Bécsben. Ez a cél minden erőfeszítést megér, ezért ahol csak lehet, meg kell gyorsítani a tárgyalásokat. Az NSZK kancellárja részletesen szólt a németföldön végbemenő ,,első békés forradalomról,, is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a forradalom értékelése Európa szívében - Keleten és Nyugaton egyaránt - a történelemmel szemben vállalt felelősséget, és messze tekintő józanságot kíván mindenkitől. Valamennyi érintett ország legitim biztonsági igényeit figyelembe kell venni. Mindaz, amit az emberek ma az NDK-ban követelnek, azt bizonyítja, hogy a szabadság, a szabad helyváltoztatás, a szabad önrendelkezés joga nem nyomható el tartósan. - Nem lehet és nem szabad mesterségesen szétszakítani a történelmi fejlődés során kialakult nemzeteket. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 13:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|