 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (3. rész)
|
Az Országgyűlés feloszlása és feloszlatása között az a
különbség, hogy a feloszlást a plénum önmaga mondja ki, feloszlatása
pedig - szigorúan meghatározott feltételek megléte esetén - a
köztársasági elnök jogkörébe tartozik. Az ideiglenes köztársasági
elnök azonban - tehát Szűrös Mátyás - nem oszlathatja fel az
Országgyűlést.
A hatályos jog szerint a képviselők kétharmadának egyetértő
szavazata szükséges mind a köztársasági elnök megválasztásához, mind
pedig az alkotmány módosításához. Egyes vélemények szerint az
újonnan megválasztandó koalíciós parlamentben - legalábbis eleinte -
vajmi kevés a reális esélye annak, hogy ezekben a kérdésekben a
minősített többséghez szükséges konszenzus kialakulhat. S mi
történik akkor - teszik fel a kérdést -, ha ez a koalíciós Parlament
egy éven belül legalább 4 alkalommal megvonja a bizalmat a
Minisztertanácstól, vagy nem szavaz bizalmat a bemutatkozó
kormánynak? Ilyen esetben ugyanis a köztársasági elnök - a
Minisztertanács, a Parlament elnökének, valamint a parlamenti
képviselettel rendelkező pártok frakcióvezetőinek és a pártokhoz nem
tartozó képviselők megbízottjának véleményét kikérve -
feloszlathatja az Országgyűlést. Az ideiglenes államfőnek viszont
ehhez nincs joga. Lényegében ez a magyarázata annak, hogy a
népszavazás eredménye miért okoz hatalmi vákuumot, azaz: a
törvényalkotók miért tartották szükségesnek a képviselőválasztásokat
megelőző köztársaságielnök-választást.
Ugyancsak szakértők álláspontja: a köztársaságielnök-választás
módjára vonatkozó paragrafus módosítása nem érinti a köztársasági
elnök jogkörét. (MTI - Csoknyay Edit)
1989. december 1., péntek 13:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|