 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzött az ,,igen,, (1. rész)
|
1989. november 29., szerda - Az Országos Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium Választási Irodája szerda este - a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón - ismertette az első országos népszavazás végeredményét.
Az Országos Választási Bizottság, valamint az Állami
Népességnyilvántartó Hivatal írásos jelentéseiből kitűnik: az ország
10.566.034 állampolgárából 7.824.775-en jogosultak választásra, s
közülük 4.541.077-en (58,03 százalék) vettek részt a népszavazáson.
A szavazás napján a választók nyilvántartásába 23.314 állampolgárt
jegyeztek be igazolás nélkül, 6.581 személyt töröltek. Igazolással
43.225-en szavaztak; a szavazókörökben 2.241 szavazni kívánót
utasítottak vissza.
Az országos népszavazás valamennyi kérdésben érvényes és
eredményes volt - állapítják meg a jelentések.
Az első kérdésre - Csak az országgyűlési választások után
kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - a
választópolgárok 54,92 százaléka (4.297.751) szavazott érvényesen.
Közülük 2.151.926-an (50,07 százalék) voksolt igennel és
2.145.825-en (49,93 százalék) szavazott nemmel. Tehát 6101
szavazattal győzött az igen. A további három kérdésre leadott igen
szavazatok aránya (94-95 százalék) az előzetes eredményekhez képest
nem változott.
Kimutatás készült a 20 területi központban külön-külön
összesített érvényes szavazatok arányáról és arról is: az egyes
megyékben és Budapesten milyen arányban voksoltak a négy kérdésre
igennel, illetve nemmel. Ebből kiolvasható, hogy az érvényes
szavazatok aránya a legmagasabb volt Vas megyében (66,8 százalék), a
legalacsonyabb pedig Hajdú-Bihar megyében (47,3 százalék). Az első
kérdésben rendkívül szoros küzdelem Budapesten (igen: 59,15
százalék, nem: 40,85 százalék), Pest megyében (52,87:47,13
százalék), Bács-Kiskun megyében (52,67:47,33 százalék) és Tolna
megyében (52,05:47,95 százalék) dőlt el. A legkevesebben Zala
megyében voksoltak igen-nel - az érvényesen szavazó 132.396
választópolgár 43,43 százaléka.
A sajtótájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság
titkára - kérdésekre is válaszolva - tájékoztatást adott azokról az
esetekről is, amelyek miatt a jegyzőkönyvek jogi felülvizsgálatát
követően változott az első kérdésre adott igen-nem válaszok aránya.
(folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 21:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|