|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
- Népszavazás - megváltozott esélyek - 1. folyt.
|
Való igaz, hogy a Demokrata Fórum aláírta az egyeztető tárgyalásokon született megállapodást, de mire az Országgyűlés kénytelen volt kiírni a népszavazást, a helyzet alapvetően megváltozott: a régi MSZMP, az eredeti tárgyalópartner szétrobbantotta magát. Másrészt viszont a viharos kelet-németországi, bulgáriai és csehszlovákiai fejlemények megmutatták, hogy Moszkva tűrésküszöbe a némelyek által feltételezettnél sokkal magasabb. Így immár egyetlen MSZMP utódpárt sem hivatkozhatott arra, hogy tekintettel kell lenni az ellenséges környezetre, s ezért csak olyan kormánykoalíció lehet életképes és bátorságos, amelyben a kommunisták is részt vesznek. Ha tehát - mint a bonni Die Welt kommentátora feltételezi - a Demokrata Fórum bojkottfelhívása mögött kül- és tömbpolitikai megfontolások húzódtak meg, ezen megfontolások alól éppen kül- és tömbpolitikai fejlemények húzták ki a szőnyeget. Nincsen ebben semmi különös. A politika nemcsak a lehetőségek művészete, hanem a változó körülményekhez való alkalmazkodás tudománya is. Pozsgay Imre kissé rezignált hangú hétfői nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a négy "igen" után tovalebbenni látja az elnöki álmot. De hát maga is mondott valami olyasmit, hogy a hála nem politikai kategória. Ami pedig a szabaddemokratákat illeti, első nyilatkozataik - főleg Pető Iváné - kompromisszumkészségről tanúskodnak, mert látják, hogy a pohár félig üres. Hogy ki tölti tele, arról a következő hónapokban még sokat fogunk beszélni. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|