|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
Valóban a nép döntött? Gondolatok a népszavazásról Budapest 1989 november 28.kedd (MTI-Press)
|
Amikor néhány hónapja az Országgyűlés meghozta a törvényt a népi kezdeményezésről, még fogalmunk sem volt róla, hogy az első akció ezzel kapcsolatosan egy népszavazás kiírása lesz. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz - együttműködve a szociáldemokratákkal és a kisgazdákkal - összegyűjtött több mint 200 ezer aláírást, ilymódon kérve az Országgyűlést egy népszavazás kiírására, melynek kérdései a munkásőrség megszüntetését, a pártok munkahelyekről való kivonulását, a régi MSZMP vagyon elszámolását érintették. E három kérdésre a politikával nem foglalkozó ember is bátran és teljes felelősséggel mondott igent, egyikre kiváncsiságból - ilyen a pártvagyon -, másikra nyugalma érdekében, - ez a munkahelyekről való kivonulás -, a munkásőrség esetében pedig a felnőtt emberek nagy többsége tisztában van vele, hogy ezen az intézményen túllépett a történelem. A valódi eldöntendő kérdés a szavazólapon elsőként szereplő volt, miszerint csak a parlamenti választások után válasszunk-e köztársasági elnököt, vagy azt megelőzően közvetlenül, ugyancsak népszavazás formájában. Magyarországon a hivatásos politikusok még egy évvel ezelőtt is fennen hangoztatták a demokratikus szocializmus jelszavát, amiből csak a demokrácia és az egyre kevésbé megfogható szocializmus hiányzott. Az utóbbi fogalommal a kelet-európai tömegek már nemigen tudnak mit kezdeni, míg a demokráciának van mozgósító hatása és reméljük, ezután is lesz. Ezt használta ki az SZDSZ, meglehetősen furcsa módon a demokratikus, közvetlen elnökválasztás lehetőségét vonva meg a néptől a "négy igen"-nel. A jelen helyzetben, amikoris majd a kora tavasszal megválasztandó parlament fog elnököt választani - mindazok, akik az első kérdésre igennel szavaztak, kirekesztettnek érezhetik magukat, érvényben levő alkotmányunk szerint ugyanis ez lett volna az egyetlen lehetőség, hogy közvetlenül válasszunk elnököt. Amennyiben nem módosul az alkotmány, a Magyar Köztársaság elnökét az Országgyűlés választja. Igaz, az SZDSZ egyik vezetője már hétfőn bejelentette, hogy megkísérlik - politikai szövetségeseikkel együtt - az új Országgyűléssel módosíttatni az alkotmányt. Arra, hogy sikerül-e ezt elérni, semmi garancia nincs, a hétfőn délután elhangzott bejelentés feltehetően nem egyéb egy jól csengő politikai ígéretnél, amit akár egy hét alatt is elfelejthet a bejelentő, elfelejtenek mindazok, akik ígérték.(folyt)
1989. november 28., kedd 14:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|