 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
Munkanélküli-segély
|
1989. november 27., hétfő - Több mint hétezren vették igénybe eddig a munkanélküli-segélyt, amelynek átlagos összege meghaladta a havi 4100 forintot - állapítható meg a háromnegyed éves adatok alapján.
Az Országos Munkaerőpiaci Központ összesítése szerint az új
segélyezettek száma minden hónapban meghaladta a segélyrendszerből
kilépőkét. Így a segélyezettek száma hónapról hónapra növekedett,
szeptember 22-én például 4065 volt.
A munkanélküli-segélyben részesülők mindössze 27 százaléka
helyezkedett el eddig. A segélyezettek 18,7 százaléka egy hónapja,
18,4 százaléka viszont már fél évet meghaladóan él segélyből.
A huzamosabb ideje munkanélküli-segélyből élők 50 százaléka
Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár megyéből kerül ki.
Ezeken a területeken a segédmunkások és a szellemi foglalkozásúak
részére gyakorlatilag nincs szabad állás. Magas a szakképzett
munkanélküliek száma a fővárosban, illetve azokban a megyékben is,
ahol egyetemi városok, intézményközpontok is vannak. Legtovább a
szakképzetlenek, illetve a felsőfokú végzettségűek veszik igénybe
ezt a juttatást.
A munkanélküli-segélyből élők elhelyezkedési esélyei rosszak,
munkába állításuk sokszor nem csupán gazdasági, hanem szociális gond
is. A segélyt igénybevevők 29 százaléka 30 évesnél fiatalabb, 60
százalékuk 30-50 év közötti, 11 százalékuk ötven év feletti.
A 4136 forintos átlagos bruttó segélyösszeg igen jelentős
eltéréseket mutat. Kétezer forint alatti segélyből él 5,5, 2000-3000
forintból 25,8, 3000-4000 forintból 26, 5000-8000 forintból 18,7,
8000-10.000 forintból 3,8 és 10.000 forint feletti segélyösszegből
ugyancsak 3,8 százalék. A munkanélküli-segély maximális összege
egyébként havi 12 ezer forint lehet. (MTI)
1989. november 27., hétfő 13:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|