|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
- Népszavazás - 1. folyt.
|
Ami a második, harmadik és negyedik kérdést illeti, 94-95 százalékos az igennel szavazók száma -, vagyis a magyar lakosság elsöprő többsége úgy döntött: vonuljanak ki a pártszervezetek a munkahelyekről, az MSZMP számoljon el a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról, és oszlassák föl - jogutód nélkül - a munkásőrséget. Ekként a nép, szavazataival visszavonhatatlanná tette a parlamenti döntéseket. Fej-fej mellett halad az igen és a nem az első kérdésben: Csak a parlamenti választások után kerüljön-e sor a köztársaságielnök-választásra? Az utolsó kiadott - nem végleges - adatok szerint 49,8 százalék igennel, 50,2 százalék nemmel válaszolt erre a kérdésre -, a különbség tehát 0,4 százalék. A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka folyamán a beérkező részadatok feldolgozása során többször is volt kereken 50-50 százalék - előfordult az igen válaszok mennyisége billent túlsúlyba, majd ismét a nem-eké. Valódi választás ez tehát, annak minden izgalmával és - tegyük hozzá - örömével, azért mert rendben, zavarok nélkül, civilizáltan zajlott a választás, és azért, mert itt valami új történik, ilyet nem élt meg ez a nép másfél emberöltő óta. Valóban választhatott, és valódi kiváncsisággal figyeli az előre nem tudható eredményt. Éppen ezért zúdultak fel az újságírók a ma reggeli - és e témában holnap reggelig utolsó - sajtótájékoztatón. Miért ne kerülhetne a nyilvánosság elé a még nem végleges adat is? Miért kell ezzel holnap reggelig várni? (folyt.)
1989. november 27., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|