|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
- A hallgatóé a szó - 2. folyt.
|
- Beszéltünk róla, részben nemzetiségi műsorunkban március 15-ikéről pedig épp nemrég a Figyelő II. világháborúval foglalkozó sorozatában ejtettünk szót. Hallgatónknak azonban igaza van, ha bővebben akar hallani Kárpátaljáról. Addig is amig sor keritünk rá megkérem Román Istvánt adjon egy kis előleget. - Kárpátalja földrajzilag Európa közepe. Tudós emberek még a múltban emlékkövet állítottak fel azon a helyen, amelyet szaggatott határvonalú kontinensünk földrajzi középpontjának számítottak ki. Mi sem szomorúbb, hogy az átlag magyar éveken át alig tudott többet Kárpátaljáról mint mondjuk Kamcsatkáról. Ők viszont az ottani magyarok jobban figyelemmel kísérték az anyaországi politikai híreket és kulturális eseményeket. Ezt a rádióban, újabban a tv segítette elő, de Kárpátalján kaphatóak magyarországi újságok is. Sajnos épp nemrég zavar mutatkozott Kárpátaljának magyar újságokkal való ellátásában. A hivatalos magyarázat az volt, hogy a hazai lapok túl drágák lettek odaát, tartok mástól is, lehet hogy a szovjet hatóságok megrémültek a magyarországi lapok szabadabb hangjától? Ami a kommunikáció másik oldalát illeti örömmel állapíthatjuk meg, szaporodnak a hazai sajtóban a Kárpátaljával foglalkozó riportok beszámolók. De gyakran kerülik a kárpátaljaiak igazi problémáit. A cikkek többsége még mindig idillisztikus képet fest az ottani állapotokról. Például Kárpátaljának a Szovjetunióhoz való csatolása óta súlyos teher, hogy az embereknek ott moszkvai idő szerint kell élniük és ez teljesen ellentétes biológiai ritmusukkal. Képzeljük el, hogy nekünk hajnali 3-kor kellene felkelni, hogy reggel 5-re munkahelyünkön legyünk, ez felel meg ott a közép-európai öt illetve hét órának. Ha valaki középeurópai idő szerint hatkor kezd az annyi mintha nálunk hajnali négykor kellene munkába állnia. A természetes biológiai életritmusnak, amely a naplementéhez, a napfelkeltéhez igazodik ez a több évtizedes megzavarása egyaránt sújtja az ottani kárpátukránokat és magyarokat. (folyt.)
1989. szeptember 16., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|