 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
- A hallgatóé a szó - 1. folyt.
|
E tekintetben valóban előnyösebb a helyzetük mint a legtöbb más
menekülté, hogy ez miért van így mindenki tudja a világháború
folyamányaként kettéosztott Európa és ezenbelül a két Németország
létéből fakad. Ezt a kettősséget Bonn elfogadta, de a németséget
mint olyat egy nemzetnek tekinti és sokat tesz érte. Elsősorban az
NDK igen hathatós gazdasági támogatása révén. Természetesen a
kommunsita rendszerekből nagyszámban érkező németekkel szemben
megkülönböztetett nagylelküséget tanúsít. Igyekszik elfeledtetni
velük, hogy ami az új otthon megteremtését, az itteni szokások
elsajátítását a beilleszkedést illeti helyzetük mégis csak legjobban
a menekültére hasonlít.
- Ugyanez a hallgatónk kért minket arra, hogy hozzuk
nyilvánosságra, mit kap a magyar állam azért, mert átengedi a
keletnémet állampolgárokat Nyugat-Németországba. Erre nem mondhatunk
mást mint a nyugatnémet tudósítók kérdésére Hans-Dietrich Genscher.
Az NSZK külügyminisztere határozottan kijelentette, hogy ezért a
cselekedetért országa sohasem igért, Budapest pedig sohasem kért
anyagi honoráriumot. Majd diplomatikusan hozzátette, más lapra
tartozik a magyar reformtörekvések elismeréseként kifejezésre
juttatjuk segítőkészségünket. Mivel a keletnémet menekültek
kivándorlók, áttelepülők ügyével, akárhogy is nevezzük őket most
gyakran foglalkozunk, forduljunk más kérdések felé.
- Rádiónk egyik hallgatója a következő kéréssel vagy inkább
javaslattal jelentkezett telefonon:
- 50 éve március 15-ikén foglalták vissza a magyar csapatok
Kárpátalját. Erről nem hallottam sem márciusban, sem azóta. Nem
lenne érdektelen Kárpátaljáról úgy is mint olyan területről, ahol
még magyarok élnek, beszélni. (folyt.)
1989. szeptember 16., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|