|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
The Economist: ,,A magyaroknak igazuk van - ez német kérdés,, (1.rész)
|
London, 1989. szeptember 16. szombat (MTI-tud) - A brit sajtó szombaton beszámolt az NDK tiltakozó jegyzékére adott magyar válaszról. A The Times, a Financial Times és a The Economist című hetilap terjedelmes elemzésben vizsgálta az NDK-menekülteknek szabad utat nyitó magyar kormánydöntés jelentőségét és nemzetközi kihatásait.
A The Economist ,,Goodbye Berlin,, című írásában rámutat, hogy a magyarok nem keresték a nyílt viszályt, de nem is riadtak vissza tőle, amikor végül dönteni kellett: nagyobb súlyt adtak a humanitárius és politikai megfontolásoknak, mint a jogi formaságnak. ,,Rövid ideig azt remélhették, hogy a két Németország valamiképpen megbirkózik azzal, ami végtére is német probléma. Amikor azonban semmire sem jutottak, Horn Gyula magyar külügyminiszternek és PB-beli kollégáinak láthatólag nem volt kétségük aziránt, hogy mi a helyes tennivaló. Bármilyen más döntés értelmétől fosztotta volna meg azt a félig-meddig független külpolitikát, amelyet Magyarország a maga számára kialakított - láthatólag Gorbacsov úr áldásával... Magyarország végső rendeltetési helye talán még nem teljesen világos, ámde mozgásának sebessége és útiránya felől többé nem lehet semmi kétség,, - írja a brit hetilap. A magyar és lengyel reformfolyamatnak az NDK fiatalságára gyakorolt hatásait mérlegelve a The Economist így vonja meg végkövetkeztetését: ,,A magyaroknak igazuk van abban, hogy ez elsődlegesen német-német probléma. Szakképzett fiatal keletnémetek azért hagyják el hazájukat, mert ott nem látnak jövőt és mert a nyugatnémetek általában lelkesen fogadják őket. Egy kelet-németországi reform egy részüket maradásra ösztönözné. A keletnémet vezetőknek azonban különleges okuk van arra, hogy visszariadjanak a reformtól. Magyarország és Lengyelország szovjet kommunizmus nélkül is Magyarország és Lengyelország. Nélküle Kelet-Németország csupán a német kérdés keleti fele lenne.,, A The Times elemzője úgy véli, hogy ,,a Kelet-Európában mozgásban lévő egymilliónyi menekült olyan kihívást intéz a határok ellen, ami nyilvánvalóvá teszi a kontinens háború utáni megosztottságának képtelenségét,,. Szerinte a vasfüggöny lebontásáról hozott magyar döntés ,,destabilizáló,, hatást gyakorolhat a második világháború után Európában kialakult stratégiai alaphelyzetre. Ezt írja: (folyt.)
1989. szeptember 16., szombat 16:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
The Economist: ,,A magyaroknak igazuk van - ez német kérdés,, (2.rész)
|
,,Miközben Lengyelország és Magyarország gyorsítja előrehaladását, Bonn keleti politikája - amely a stabilitást díjazza Kelet-Európában - legjobb esetben is régimódinak tűnik. Vagyis: a német kérdés ismét teljesen nyitottá vált, mivel a reformnak nincsenek többé hagyományosan Moszkvában definiált határai, a kommunista világ politikai radikálisai pedig még keresik az új definíciót. Ha Lengyelországban a Szolidaritás embere lehet miniszterelnök, Magyarország pedig lebonthatja a vasfüggönyt, akkor nincsenek többé bizonyosságok... A vasfüggöny oda nem illőnek tűnt, tehát lebontották. Ám ez alapjaiban destabilizáló döntésnek bizonyult, amely azon a hamis feltételezésen alapul, hogy a Habsburg-hagyaték legalább félig helyreállítható. Ez azonban lehetetlen, s ezt még a történészek is elismerik.,, A The Times úgy véli, hogy ,,a határokkal való bármilyen babrálás közvetlenül fenyegeti Kelet-Németországot, s ezt teszi Magyarországnak az a döntése is, hogy felmondja az 1969-es turistaegyezményt. Kelet-Németország nem nemzetként létezik, hanem olyan államként, amelyet - mint a pókot - nemzetközi megállapodások hálója tart fenn,,. A Financial Times elemzője szerint az NDK-menekültek Nyugatra távozásának igazi fontossága nem a számukban, hanem menekülésük útvonalában rejlik. Vagyis abban, hogy Magyarország, a Varsói Szerződés és a KGST tagállama nyitott számukra utat, jóllehet húszéves szerződése van Kelet-Németországgal az illegálisan emigrálni szándékozó állampolgárainak hazaküldésére. ,,Magyarországnak az a múlt vasárnapi döntése, hogy megnyitja határát, nehéz és nagyhorderejű döntés volt. Ha a magyarok a keletnémetek hazatérítése mellett döntöttek volna, magukra vonják a nemzetközi közösség haragját. Kiengedésükkel viszont megerősítették azt a mély megosztottságot, amely a Varsói Szerződésen és a Magyar Szocialista Munkáspárton belül is megmutatkozik. Végülis a magyar külpolitika orientációjának hosszabb távú megfontolásai estek nagyobb súllyal latba Horn Gyula külügyminiszternél,, - írja a Financial Times. (folyt.)
1989. szeptember 16., szombat 16:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
The Economist: ,,A magyaroknak igazuk van - ez német kérdés,, (3.rész)
|
A befolyásos londoni lap végül arra a következtetésre jut, hogy a legutóbbi hónap magyarországi és lengyelországi fejleményei minden eddiginél élesebb reflektorfénybe állították: milyen szerepet vállal a Nyugat Kelet-Európa reformországainak támogatásában. ,,A legnagyobb tétekről van szó, s ezek a legnagyobb kockázatokkal járnak. Afelől nem lehet kétség, hogy a ,közös európai otthon, megvalósulása immár folyamatban van. Azonban sem Gorbacsovról - e fogalom megalkotójáról -, sem pedik bárki másról nem lehet azt mondani, hogy teljesen ura lenne ennek a folyamatnak,, - írja a Financial Times.+++
1989. szeptember 16., szombat 16:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|