 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
Glemp - Nissenbaum, nyilatkozat
|
Varsó, 1989. szeptember 16. szombat (PAP/Reuter/UPI) - A jelek szerint közelebb került a megoldáshoz az egykori auschwitzi haláltábor területén létesített, s az utóbbi időben különösen heves viharokat keltett karmelita apácakolostor ügye: Józef Glemp bíboros, lengyel primás pénteken találkozott Zygmunt Nissenbaum lengyel zsidó származású NSZK-üzletemberrel, s a PAP lengyel hírügynökség jelentése szerint megbeszélésükön ,,kielégítő tervezetet,, dolgoztak ki a probléma megoldására.
A hírügynökség nem szolgált érdemi részletekkel, de megfigyelők
szerint az NSZK-ban élő milliomos valószínűleg anyagi támogatást
ígért a zsidók vallásos érzelmeit sértő kolostor áttelepítéséhez.
(Egyházi források szerint elsősorban a pénzhiány akadályozza az
apácák elköltöztetését, márpedig ez az ügy komoly viszályhoz
vezetett a katolikus egyház és a zsidó közösségek között.)
A katolikus egyházfő egyébként a Tygodnik Powszechny című
lengyel hetilap legutóbbi számában megjelent nyilatkozatában úgy
vélekedett, hogy a kolostorral kapcsolatban sok volt a félreértés.
Véleménye szerint az első zsidó tiltakozás csak egy évvel a kolostor
létesítése után került nyilvánosságra, márpedig a zsidóknak korábban
kellett volna az ezzel kapcsolatos álláspontjukat kifejteniök.
A lengyel prímás szerint a karmelita kolostor helyzetének
megoldását célzó genfi megállapodásnak voltak hiányosságai, de az új
tárgyalások nem változtathatják meg a megállapodások alapeszméjét,
csak a megállapodások formájának korszerűsítésére van szükség. Glemp
kifogásolta, hogy New York-i zsidók nemrégiben a kolostornál
tüntettek: a nyomás ilyen formái szerinte csak a közvélemény
ellenérzését válthatják ki. +++
1989. szeptember 16., szombat 08:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|