|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
Egyeztető tárgyalások - Eöry-interjú
|
------------------------------------ München, 1989. augusztus 29. (SZER, Magyar híradó) - Amiben nem született megegyezés a tegnapi tárgyaláson, az az, hogy milyen szervezetek állíthatnak jelölteket a választásokon. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal szerint: csak pártok. De a harmadik oldal társadalmi szervezetei is követelik maguknak a jelöltállítás jogát. Miért akarhat egy szakszervezet - pontosabban a hivatalos szakszervezet - képviselőjelöltet? Erről kérdeztem Eöry Csabát, a TDDSZ szóvivőjét. - Mi sem értjük igazán, hogy milyen logika alapján, és milyen célok érdekében akarnak képviselőt állítani a harmadik oldal társadalmi szervezetei. A mi álláspontunk, azt hiszem világos és egyértelmű: úgy gondoljuk, hogy a parlamentben politikai akaratokat kifejező politikai pártoknak kell megjelenniük, és a pártoknak viszont nem szabad a munkahelyeken szervezkedniük. Munkahelyeken szakszervezetekre van szükség, és egyéb elsősorban lokális, vagy a kifejezett politikai akaratképzéssel - és a legkülönfélébb egyesületeket, társadalmi szervezeteket lehet létrehozni. Én csak találgatni tudok. Tehát valószínűleg arról van szó, hogy ebben az elmúlt, egypártrendszerű, diktatórikus szerkezetben ezek az úgymond társadalmi szervezetek - a párt által kreált különféle fantomszervezetek - ezek lényegében személyi állományukban, bürokráciájukban, vagyonukban érzik, hogy fokozatosan kicsúszik a lábuk alól a talaj, befolyásukat elvesztik, feleslegessé válnak, és megpróbálják minden lehetséges módon - menteni ami menthető. Futnak a pénzük után. (folyt.)
1989. augusztus 29., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|