 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
A Szent Jobb kultusza
|
1989. augusztus 16., szerda - Az idei Szent István ünnepen ismét körmenetre indul a Szent Jobb, a budapesti Bazilikában őrzött nemzeti ereklye. A hagyományok szerint a Szent Jobb az első magyar király mumifikált kézfeje.
Mint ismeretes, a bebalzsamozott testrészt I. István szentté
avatásakor, 1O83-ban emelték ki a székesfehévári sírból. Őrzésére
alapították meg a Benedek-rendi apátságot. A török uralom alatt
azonban keresztény kereskedők közreműködésével Raguzába került; az
ottani dominikánus kolostorban helyezték el, s több mint kétszáz
esztendőn át őrizték ott nagy titokban.
A Szent Jobb Mária Terézia közbenjárására került vissza
Magyarországra: a királynő 1771-ben Schönbrunnba, majd Budára, a
Zsigmond kápolnába szállíttatta. Ezt követően, a kiegyezéstől a
második világháború végéig minden év augusztus 2O-án körmenet indult
a Várban az ereklyével. Szent István napját nemzeti ünnepként
tartották számon, s munkaszünettel, zászlódísszel, ünnepi misével,
körmenettel emlékeztek az első magyar királyra.
A nyilasok a kézfejet a magyar koronázási jelvényekkel együtt
Németországba hurcolták. Innen került az Egyesült Államokba,
amelynek kormánya Mindszenty bíboros kérésére 1945. augusztus 2O-án
juttatta vissza.
A Szent Jobb a felszabadulás utáni években is elindult
körmenetére, 1949-től azonban zárt tabernákulumban őrizték, s
évenként augusztus 2O-án a Bazilika szentélyében róhatták le előtte
kegyeletüket a látogatók. Nyilvános tiszteletét Lékai László bíboros
elevenítette fel: a pecsétekkel lezárt üveghenger ereklyetartóban
elhelyezett kézfejereklye az utóbbi évtizedekben a Szent István
Bazilika kápolnájában rendszeresen megtekinthető. (MTI)
1989. augusztus 15., kedd 21:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|