|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Bihari Mihállyal - 2/1. folyt.
|
- Nem értesültem erről a felsorolásról, de meg kell mondjam, imponáló a névsor vagy imponáló emberek és teljesítményű emberek közé soroltak be. Azt hiszem, hogy ezeknek az embereknek, akiket felsoroltak, volt több közös vonásuk, de az egyiket feltétlenül érdemes megemlíteni: szellemi függetlenségüket és a szellemi függetlenség a bolsevik párt működésében az egyik legkevésbé tolerált, legkevésbé elfogadható magatartás és alapállás volt. És sajnos kiderül, hogy ez a toleranciahiány nemcsak a 20-as, nemcsak a 30-as évek, nemcsak a sztálini időszak bolsevik pártjaira, vagy nemcsak a magyar Rákosi-időszak vagy későbbi konszolidációs időszaknak a pártjára jellemző, hanem a 70-es évek végére, sőt a 80-as évek végére is jellemző. - Azért érdekelne, hogy milyen meggondolások alapján lépett be 1971-ben az MSZMP-be egy olyan liberális gondolkodású fiatal egyetemi tanár, mint Bihari Mihály. Igaz ugyan, hogy ez a kor vagy ez az év, ez az esztendő a Kádár-korszak virágkorát jelentette, de ugyanakkor ennek is mennie kellett, ugyanennek a Kádár-korszaknak az 1956 utáni borzalmait és egyáltalán az egész kommunista mozgalom 60-70 éves múltjának szellemi és véres fizikai tisztogatásait is. - Tulajdonképpen én ezután kezdtem el igazán intenzívebben gondolkodni, vizsgálni magát a bolsevizmust, illetve a szocializmusnak a politikai, hatalmi berendezkedését, bár elég sok mindenhez hozzájutottam, olyan írásokhoz, amelyekhez az átlag egyetemi oktató nem jutott hozzá. De azért azt nem felejtjük el, hogy a 70-es évek legelején és közepén például még 1956 története vagy 1944-45, az ország szovjet katonai megszállásának a története teljesen fehér folt volt. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|