 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú Bihari Mihállyal
|
Interjú Bihari Mihállyal SZER
------------------------ München, 1989. június 4.
(Kasza László) Gondolatforgató
Bihari Mihályt, az ELTE politikai tudományok tanszékének
vezetőjét, a kormány tanácsadói testületének a tagját - úgy gondolom
- nem kell bemutatni hallgatóinknak. Nem hiszem, hogy túlzok, ha azt
mondom, ő az ország egyik legismertebb vezető értelmiségi
személyisége. Ismert nemcsak rádiós és tv-szerepléseiből, nemcsak
azért, mert 10 éve a társadalmi-politikai kérdések iránt érdeklődő
diákság talán legtöbbet olvasott és nagy érdeklődéssel hallgatott
tanára, hanem azért is, mert Bihari Mihály igazi politikai
személyiség. Erre emlékeztet az MSZMP-ből való kizárása, majd
rehabilitálása, feltűnése a Magyar Demokrata Fórum, majd a
Szociáldemokrata Párt vagy az Új Márciusi Front környékén.
Vele folytatott beszélgetésem a Gondolatforgató mai témája. Az
interjú, amelynek most megindítom a hangszalagját, Budapesten
készült Bihari Mihály egyetemi dolgozószobájában.
- Nem tudom, professzor úr, hogy értesült-e arról, milyen
érdekes összefüggésben tűnt fel az ön neve a közelmúltban Szegeden
az MSZMP reformköreinek első országos találkozóján. Az egyik szónok
szerint szégyellnie kell magát annak a kommunista mozgalomnak, amely
kizárta soraiból József Attila, Nagy Imre, Heller Ágnes, Alekszander
Dubcek és Milovan Gyilas elvtársakat, együtt Bihari Mihállyal és
három társával. Nos, a lista ugye korántsem teljes, hiszen
Franciaországban azt szokták mondani, hogy a kommunista párt
tagságánál csak a kizárt tagok névsora a hosszabb. Mégis érdekelne,
hogy mit tart ön arról a mozgalomról, amely ilyen egyszerűen csak
kizárja saját tagjai sorából talán legjobb, legreprezentánsabb
tagjait. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|