 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
Gyalogtúra az emberi jogokért (1. rész)
|
1989. szeptember 19., kedd - Kedden az Országos Béketanácsban Okos Márton és Juhos Gábor sajtótájékoztatón számolt be európai gyalogtúrájának tapasztalatairól. Erről, a némiképp rendhagyó turistaútról eddig nem sokat tudhattak meg a hazai újságolvasók.
Az erdélyi Kalotaszegből származó 28 éves Okos Márton
autószerelő és a Nagyvárad környékéről való 24 éves Juhos gábor
energetikus 1988 februárjában érkezett hazánkba. Több hónapos
huzavona után két évre szóló tartózkodási engedélyt kaptak.
Idén tavasszal elhatározták, hogy a francia forradalom és az
emberi jogok nyilatkozatának 200. évfordulója alkalmából gyalog
mennek Budapestről Párizsba. Tervezett cselekedetükkel mintegy
tiltakozni szerettek volna az erdélyi magyarok erőszakos
asszimilációja, a falvak lerombolása, és a Romániában tapasztalható
elnyomás ellen. Az út elgondolásától tervük végrehajtásáig számos
nehézséget kellett legyőzniük, mert kezdetben a hatóságok azt
feltételezték, hogy ilyen módon szeretnének Nyugatra jutni.
Csoóri Sándor, Bíró Zoltán, majd Gál Zoltán
belügyminiszter-helyettes segítségével végre magyar útlevélhez
jutottak. Május 22-én, a Rákóczi-szabadságharc kezdetének
évfordulóján indultak volna. Ezért is választották útjuk
vezérmondatának az utolsó szabadon választott erdélyi fejedelemnek,
II. Rákóczi Ferencnek a jelmondatát: Cum Deo pro Patria et Libertate
(Istennel a hazáért és a szabadságért).
Vízumbeszerzési nehézségek miatt végül június 4-én keltek útra.
A későbbi indulás következtében a tervezett 30 kilométer helyett
napi 40 kilométert kellett megtenniük. Egy hét gyaloglást követően
érkeztek meg Bécsbe, majd sorra következett Linz, Salzburg, München,
Dachau és Stuttgart. Útjuk első állomásától szinte végig érezték a
külhonban élő magyarok segítségét. Sajtótájékoztatókon, baráti
találkozókon ismertették vendéglátóikkal az erdélyi magyarság
életének problémáit. Július 20-án érkeztek Strasbourgba. Itt
bekapcsolódtak 80 ország 400 küldöttének a Nemzetközi Ifjúsági
Jogokról folytatott konferenciája munkájába. Nem voltak ugyan az
ifjúsági konvent meghívottjai, de mégis lehetőséget kaptak arra,
hogy megismertessék a küldöttekkel az erdélyi magyarok helyzetét.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 19., kedd 19:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|