|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
- Szőcs Géza tapasztalatai - 9. folyt.
|
- Ha az én véleményemre vagy kíváncsi, azt kell mondanom, hogy szerintem az ország határain belül nincs olyan csoport, nincs olyan erő, nincs olyan mozgalom, amelyik képes volna egy visszarendeződés hordozójának lenni, motorjának lenni, végrehajtójának lenni. Ez nem jelenti azt, hogy külső szövetségesre, külső bázisra támaszkodva egy belső hatalmi csoport, vagy képződmény ne tudna eredményesen megvalósítani egy visszarendeződést. De ennek a feltételeit most nem vizsgáljuk, tehát a külső beavatkozás feltételeit én amúgy is valószinűtlennek tartom. - Engedj meg itt egy megjegyzést. Nemcsak a közvetlen külső beavatkozás lehet faktor itt?, hanem az is, hogy például a Szovjetunióban olyan változások következhetnek be, amely egyes belső csoportoknak a hatalmi önbizalmát visszaadja, hogy úgy mondjam. Tehát nagyobb eséllyel léphetnek fel, mint korrában. - Igen, úgy mint a Jaruzelski megoldás volt annak idején Lengyelországban. Én ezt nem tartom valószínűnek, hogy Magyarországon akár a hadsereg, akár más fegyveres testület volna annyira - ezt a szót használom - reakciós, hogy a társadalom akaratával és spontán önmozgásával szembehelyezkedve egy ilyet meg akarna csinálni. De hogy meg is tudjon csinálni, abban végképp kételkedem. Kételkedem amiatt is, mert a magyar történelem szerint az erőszakos hatalomátvételi kísérletek rengetegszer végződtek kudarccal. De ebbe talán jobb, ha nem bonyolódunk bele, mert nagyon szerteágazó a kérdéskomplexum. A válaszom lényege ennyi, hogy szerintem a no return point, a vissza nem térés pontja elérkezett, vagy már túlhaladták. Ezeket a mozgásba jött erőket belülről megfordítani, megállítani nem lehet. - Szőcs Géza, köszönöm a beszélgetést, és jó munkát továbbra is Budapesten +++
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|