|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
Erdélyi helyzetkép 1.
|
Walkó György és Tóth László, az MTI tudósítói jelentik:
Kolzsvár, 1989. december 24. (MTI-tud) - Az erdélyi városokban lassan normalizálódik a helyzet, s vasárnap ujra műsort sugárzott a helyi rádió és televízió Temesvárott, a romániai forradalom hős városában.
Kolozsvárott hosszó évekig tartó szünet után szintén működik - magyar nyelven is - a helyi rádió. A most megjelent új lap, a Szabadság vasárnap Hívó szó címmel közölte 15 vezető kolozsvári magyar értelmiségi felhívását, amelyben méltatták a Tőkés László nevével fémjelzett hősi szabadságmozgalom jelentőségét. Hangsúlyozták, hogy a romániai mnagyarság kettős - társadalmi és nemzeti elnyomatás alól szabadult fel. Figyelmeztettek: nem szolgálják a közös érdeket azok, akik bármilyen oldalról gyűlölséget szítottak, vagy szítanak. A legsürgősebb feladatnak az anyanyelv korlátlan használatának intézményes biztosítását nevezték, és szorgalmazták a kolozsvári Bólyai Egyetem visszaállítását. Az aláírók sorában szerepel Balogh Edgár, Cs. Gyímesi Éva, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Lászlóffy Aladár. Kolozsvárott sürgetik annak biztosítását, hogy Tőkés László mielőbb Bukarestbe mehessen, s elfoglalhassa helyét a Nemzeti Megmentés Frontjának Tanácsában. Kolozsvárt a helyzet vasárnap viszonylag nyugodt volt , a fontosabb kereszteződéseket páncélozott katonai járűvek és harckocsik őrzik, katonai járőrök cirkálnak. A városban - ahol csütörtökön 36-an haltak meg a sortüzek következtében - még az éjszaka is lövöldözés volt, terrorista csoportok megjelenésétől, az ivóvíz megmérgezésétől tartanak . Vasárnap reggel két személyautóból tüzet nyitottak a járókelőkre, állítólag nem sebesült meg senki sem. Szombatra virradóra viszont két katonát a Torda felé vezető úton fegyveresek megöltek, majd elmenekültek. Szintén szombaton szétlőttek egy személyautót, a vezetőt azonban csodával határos módon nem találták el. A városban mindenki békés karácsonyt vár, ünnepi hangulatban készülődik a szentestére - a negyedszázada első szabad karácsonyra. Az üzleteket szombaton feltöltötték, még tőkehúst is árultak, friss kenyeret lehetett kapni. Az emberek óriási örömmel fogadták Nicolae Ceausescu és klánja elfogásának hírét. Megjelentek a feliratok: Ucigasul e prins. (A gyilkos fogságban van). Az utcákon nemzeti zászlót lobogtató , örömtől sugárzó arcú emberek tömegesen ünnepelnek, ismeretlenek gratulálnak egymásnak, összecsókolóznak. A posztoló katonáknak kenyeret és italt visznek, van sok olyan őrszem, amely négy napja a helyszínen teljesít szolgálatot. (folyt)
1989. december 24., vasárnap 16:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Erdélyi helyzetkép 2
|
Most senki sem veszi rossznéven, hogy állandóan ellenőrzik az autókat, hiszen közismert, hogy mindenre elszánt fegyveresek járják az országot. Az ellenőrzésekben 13-14 éves karszalagos felkelők is részt vesznek. Az utca képe a romániai városokban, így Kolozsvárott is nagyon emlékeztet az 1956-os magyar népfelkelésre: rengeteg a fiatal karszalagokkal, lyukas nemzeti zászlókkal vonulnak teherautókon és harckocsikon egyaránt. Adományokat gyűjtenek az elesettek hozzátartozói számára, s az őrizetlen hagyott pénzhez senki sem nyúl. A sortüzek színhelyén gyertyák égnek, virágokat, gyásszalagokat helyeztek el, kiírják az áldozatok neveit. A kolozsvári főtéren, a falakon jól látszanak a golyónyomok, néhol vértől sötét az aszfalt. A főtéren lévő híres egyetemi könyvesbolt ablakait a tüntetők bezúzták, s Nicolae Ceausescu ott lévő könyveit elégették. A hamu még vasárnap reggel is izzott. Egy Bukarestből Kolozsvárra érkező szemtanú elmondta, hogy a véres csütörtök előtti napon az egyetemisták körtéket kötöztek a fákra, emlékeztetve az akkor még hatalmon lévő Conducator egyik utolsó nevezetes megjegyzésére. A géniusz ugyanis azt hangoztatta, hogy csak akkor lesz változás, ha az almafák körtét teremnek. A Securitate nem tudta a magasan függő gyümölcsöket ,,leszüretelni,, - ezért a fákat az egyszerűség kedvéért kivágták. A fővárosban pénteken tartott hatalmas megmozdulás fordulópontja a szemtanu szerint az Intercontinental szállónál volt: az ott felsorakozott harckocsik átálltak a tüntetőkhöz, amikor hírül vették Vasile Milea nemzetvédelmi miniszter ,,öngyilkosságát,,. E forrás szerint Nicolae Ceausescu nem helikopterrel menekült el, helyette más szállt fel a légijárműre, ő és környezete azonban titkos búvóhelyekre vonult, s ott is tartóztatták le őket. A Kolozsvártól Nagyváradig tartó útszakaszon több helyütt katonai-rendőri állásokat építettek ki. Vasárnap is légvédelmi ágyukkal védték a fenesi katonai laktanyát, amelyet pénteken Securitate-alakulatok próbáltak megtámadni. Kalotaszentkirálynál a lőszerraktárat helikopterekkel támadták vasárnap reggel, de elűzték őket. Szintén páncálosokkal őrzik a Nagyvárad mellett lévő telegdi víztározót. Vasárnap kora délután a tudósítók láthattak két Kolozsvárra tartó magyar segélyszállító konvojt. A menetet a lakosok nagy örömmel fogadták, igaz, sokakban visszatetszést kelthet az autókra tűzött hatalmas nemzeti lobogó, a gépkocsik többségén viszont pártjelvény- és zászló van. Végig integetnek a falvak lakói a magyar autósoknak, ujjaikkal a győzelem jelét formázzák. +++
1989. december 24., vasárnap 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|