|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
Döntött a nép - A szabad demokraták ügyvivőinek nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. november 29., szerda - A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői testülete zárónyilatkozatot bocsátott ki a november 26-án megrendezett népszavazásról. ,,Az állampolgári öntudat, a haza sorsa iránti felelősségérzet erősebbnek bizonyult a közönyre játszó propagandánál, a megtévesztésnél és a közhivatalok által emelt akadályoknál. A választópolgárok meggyőző többsége november 26-án elment szavazni. A népszavazás új helyzetet teremtett, mindenekelőtt azzal, hogy feloldotta a közvélemény félelmi görcseit. A közvéleményt a hallgatag többséggel riogatták. A népszavazás bebizonyította, hogy a többség nem hallgatag. Van politikai akarata, s azt nem az utcán, hanem a szavazófülkékben kívánja érvényesíteni. A közvéleményt a szerveződő Grósz-párt tömegeivel riogatták. A népszavazás elsöpörte az MSZMP ,,négy nem,,-jét; bebizonyította, hogy a múlt pártjának nincsenek tömegei. A közvéleményt azzal ijesztgették, hogy a magyar társadalom a végsőkig megosztott. A népszavazás bebizonyította, hogy az alapkérdésekben a társadalom egységes. Ez még az első kérdés esetében is igaz, hiszen a ,,nem,,-mel szavazók döntő többsége nem az elnökválasztás elhalasztása ellen, hanem a közvetlen elnökválasztás mellett szavazott. A közvéleményt komolyan aggasztotta, hogy a politikai kibontakozás mellékes csatározásokba fulladhat, s mire a parlamenti választásokig eljutunk, már késő lesz. A népszavazás, az elnökválasztás elhalasztásával, megnyitotta az utat a szabad parlamenti választások gyors megrendezése előtt. A legfontosabb most az, hogy az Országgyűlés még december 18-án oszlassa fel önmagát, és március második felére írják ki a választásokat. A nép november 26-án kinyilvánította, hogy azonnali rendszerváltást akar, és mindenfajta hatalomátmentési kísérletet elutasít. A népakarattal játszani nem szabad. A választások nyugodt előkészítéséhez szükség van arra is, hogy a népszavazás mind a négy ,,igen,,-jének maradéktalanul érvényt szerezzenek. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Döntött a nép - A szabad demokraták ügyvivőinek nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
Elnökválasztásra sem az országgyűlési választások előtt, sem azokkal egyidőben nem kerülhet sor. A szabadon megválasztott parlament azonban, a végleges köztársasági alkotmány megalkotása során, fontolóra veheti a kisebbség óhaját, hogy az államfőt közvetlenül a nép válassza meg. Végérvényessé kell tenni a munkahelyi pártszerveződés megszűnését: minden munkahelyen haladéktalanul fel kell számolni a pártirodákat. A munkásőrség fegyvereinek beszolgáltatása után sürgősen rendelkezni kell épületeiről, üdülőiről és egyéb vagyonáról is. Az MSZP késlekedés nélkül hozza nyilvánosságra a tulajdonában és kezelésében lévő ingatlanok és vállalatok teljes listáját, megjelölve, hogy mikor és milyen forrásból jutott hozzájuk. Mihelyt megalakul a Legfőbb Állami Számvevőszék, vizsgálja át ezt a vagyonjegyzéket, és döntsön a rajta szereplő tételek sorsáról. A politikai helyzetet a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon kötött megállapodás elégtelensége kuszálta össze. A népszavazást kérő, több mint 200 ezer aláírás, majd a népszavazáson leadott, több mint 4 millió szavazat helyreütötte a megállapodás fogyatékosságait, és a közakarat pecsétjével hitelesítette a rendszerváltást. A győzelmet egyetlen párt sem sajátíthatja ki magának, de a belőle származó eséllyel valamennyi demokratikus párt élhet. A szabad demokraták felhívnak minden politikai erőt, azokat is, akik vetélytársai vagy ellenfelei: ne mulasszuk el az egyedülálló pillanatot, tegyünk meg mindent azért, hogy márciusban szabad és tiszta választások legyenek.,, Budapest, 1989. november 29. Szabad Demokraták Szövetsége ügyvezető elnöksége (OS)
1989. november 29., szerda 17:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|